Nem mozdul

Gy. Á.-nak


mögötted a szél mozgatja az ágat,
mögötted állok, de csak azt hiszed
mögötted, és nem tovább, állj meg,
azt hiszem egy pillanatra, állj meg

figyeld a fákat. a sűrű aljnövényzet
sűrűbbé válik, az ösvény eltűnik és
minden fuvallat a fák közé, a víz
mellé visz, az öreg-erdő mélyére

visz. izgulni kezdesz, hátra-hátra
nézel, még mindig azt hiszed,
mögötted loholok. verejtékezel.
mögötted a szél mozgatja a fákat.

nem mozdul semmi. hirtelen veszed
a levegőt, akkorákat csapkodsz, mint
egy bálna, csapkodsz a kezeddel,
hogy a szél is belekap. futsz. mert

mögötted a fák. az erdő. a folyó.
egy pillanatra állj meg, ismét,
állj meg és figyeld a fákat.

az ösvény eltűnik, ott maradsz.
ott maradsz, ott maradsz, ott –
ne mozdulj, nem mozdul semmi.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Magyar Napló, 2011
Feltöltés ideje: 2011-06-06 10:40:04
Utolsó módosítás ideje: 2011-06-06 10:40:04