Õselem

Őselem

Szeretlek,
mint patak medre
mit csobogó friss víz fed le
simogatva a homokot
mintha az lenne homlokod
megérintem arcod bőrét
gondolatod védő őrét
szívem tudod:… bajtól ő véd
védő falat épít köréd.

Szeretlek,
mint nyír, fű s virág
illatos tavaszi világ
éltető elemem a nap
fényt kedves mosolyodtól kap
tekinteted vidámsága
mint tó menti fűzfa ága
bénult lelkem védő társa
reménnyel telt szívem tára.

Szeretlek,
mint szomjazó völgy
egyedüli kiégett tölgy
de jő a gyógyító eső
szavadban rejtőző erő
források, folyók, tengerek
szereteted mint fergeteg
boldogságom rejtekhelye
szívem legmélyebb rejteke.

Szeretlek,
mint fecske társát
szárnyaló szép szabadságát
kitárva szárnyát a szélben
repülve feléd a télben
de ölelésed megérint
s a nyár a télnek búcsút int
forrongón perzsel bent és kint
nyugalmat érintésed hint.

Te, mint tűz, víz, föld s levegő
éltetsz engem négy őserő
nélküled kihuny életem
s csak egy létezik – félelem.
Te, mint boldog szívem védője
SZERETLEK! – életem őrzője.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.