Galamb

Autókhoz szokhatott ez a galamb,
ezért nem repült fel időben a busz elől,
és a szélvédőről az aszfaltra pattant.
Ahogy fölé hajtott a busz,
még pánikszerűen kétszer az aljának repült,
mielőtt szétlapította a középső kerék.
A motor robaja minden zajt elnyomott.

Talán négy másodperc volt a küzdelem.
Nem folyt sok vér.
Mint kisfiú babonásan féltem,
hogy minden döglött galamb rossz óment jelent.
Főleg, ha szökőkútban rothad.
De már ez is elmúlt,
elpusztulnia már ezért sem volt érdemes.
Ahogy ott lapít, már csak olyan,
mint egy összegyűrt, eldobott csokis papír,
amiből kipréselődött
a benne felejtett csokoládé.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.