Könnyed csevegések
(1)
Anyám megint sokat beszélt a telefonba.
Közben már a falat kapartam. Majd
kimentem megkavarni a rántást.
Legszívesebben letettem volna a kagylót.
„Megszakadt a vonal” – hitte volna.
Aztán mégsem tettem le.
Eszembe jutott, hogy talán
már nem lesz több alkalom.
Hogy beszéljek vele.
Telefonon.
(2)
Apám zárkózott, hallgatag ember.
„Magának való” – hiheti róla, aki
nem ismeri.
Egyszer mesélt nekem ’56-ról.
Akkor ő 16 éves volt.
A kisváros főterén – ahol lakott –
szétszórta Czuczor Gergely Riadó
című versét több példányban.
Maga másolta kézzel előző este.
Aztán Budapesten a Markó utcában
naponta nézte végig társai kivégzését
a börtön ablakából.
Félt, hogy megvárják, míg
ő is tizennyolc éves lesz.
Végül öt hónap után elengedték. –
A konyhában kezdte ezt mesélni
nekem egy délután, ’86 tavaszán.
Közben besötétedett.
Nem mertem felkapcsolni a villanyt.
(2012. március 25-én, anyám névnapján és apám felnőtté válásának 56. évfordulóján)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2012-03-26 08:25:06
Utolsó módosítás ideje: 2012-03-26 08:25:06
