8

hegybe vájt űr. lucskos és üres. a falon penész,
és pállott eszmeszag. homály
nincs, csak méregzöld sötét. és mennyezetről
lecsüngő lámpazaj.
és hullámzás. a
folytonos kelés
fekvésben
elpusztult távlatok. amiken túl
most élni illene.
néha
visszhang kószál. izgága
hangfekély. dübörög, elhal. semmit sem tudok.
az idő beroskadt. vánszorgó, hideg
kérdések.
az eddig honnan. és
innen, ha lehet, odáig menni. haladok.
vakon
is tapinthatók az élek, a folytonos zörej.
dobog, kihagy. formál, rám tapad
a mindent megértő, tompa
késztetés. ez itt a Város, pusztulásba
vés
a beígérve vesztett Kánaán. a
hallgatag, a gyilkos ébredés.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2012-08-28 09:14:54
Utolsó módosítás ideje: 2012-08-28 09:20:15