Végh Tamás : Vackor elment

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2838 szerző 38519 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Sági Ferenc Dénes: séta a duna parton bécsben
Sági Ferenc Dénes: árnyék a földszintről
Sági Ferenc Dánes: nem neked ./?
Sági Ferenc Dénes: sweet little lies
Pataki Lili: Piszkos gondolatok
Zsigmond Eszter: Köszönöm
Doktor Virág: Mindig csodáltam Önt ( Ady Endre tiszteletére)
Csurgay Kristóf: Hamar-szerelem
Csurgay Kristóf: Orosz rulett
Csurgay Kristóf: válasszá érkező várakozás
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 20 órája
Kiss-Teleki Rita 22 órája
Gyors & Gyilkos 1 napja
Pataki Lili 2 napja
Vadas Tibor 2 napja
Albert Zsolt 2 napja
Sági Ferenc Dánes 2 napja
Sági Ferenc Dénes 2 napja
Pintér Ferenc 3 napja
Bara Anna 4 napja
Valyon László 5 napja
Bátai Tibor 5 napja
Tóth Gabriella 6 napja
Farkas György 7 napja
Szilasi Katalin 8 napja
Karaffa Gyula 8 napja
DOKK_FAQ 9 napja
Gyurcsi - Zalán György 9 napja
Tóth János Janus 11 napja
Zsolt Szakállas 12 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 23 perce
mix 1 órája
Szuszogó szavak 2 órája
ELKÉPZELHETŐ 3 órája
Ötvös Németh Edit naplója 3 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 6 órája
Bátai Tibor 15 órája
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 15 órája
A vádlottak padján 1 napja
- haikukutyin - 1 napja
A HÁRMAK 2 napja
A fény nem publikus 2 napja
Paricska. Életmű 2 napja
Baltazar 2 napja
A VERS LEGYEN VELETEK 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Végh Tamás
Vackor elment

Most én várom őt úgy haza,
Ahogyan ő várt mindig engem,
Izgatottan, türelmetlenül.
Most fáj csak igazán, hogy
Annyit hagytam egyedül.
Ő csak velem akart mindig lenni,
De nekem mindig mennem kellett
S én tudom, hogy tudta: társak
Vagyunk, nem, mint ember és
Egy oktalan állat, hanem két
Mélységesen érző lélek,
Akiket egy fedél őriz meg
Hidegtől, esőtől, széltől,
Hótól, emberi jégveréstől.
Csak rám számíthatott,
S biztos lehetett benne,
Hogy bajában el nem hagyom.
Hány, de hány sebesüléssel,
Kisebb, nagyobb sérüléssel,
Jött meg, ösztön-hajtotta
Kóborlásaiból! Eddig mindig
Hazaért addigra, mire a munkából
Én is hazaértem, hogy
A kapuban várhasson
Ugrálva, hangosan
Méltatlankodva,
Hogy olyan sokára jöttem.
Mindig kitörő örömmel
Szaladt elém, s tudta,
Hogy a hosszas simogatás
És a séta, sohasem marad el.

Vackor elment.
Nem futott elém,
Amikor délután hazaértem.
Hátul a helye üres volt,
Hiába szólongattam,
Kerestem. Kérdezgettem
Ismerőseimet, hol és merre látták
S mentem utána kiabálva,
A hideg szeles éjszakába.
Ó Uram, vigyázz rá,
Hogy ne bántsa senki,
Mert nem tud vigyázni
Magára! Nélkülem ő is,
Amint nélküle én, árva.
Mert, ha ember hagy el,
Akkor nem maradsz magadra,
De, ha a négy lábon járó hűség
Hagy el, kívül, s belül,
Nos, akkor maradtál
Igazán egyedül.

Most én várom őt úgy haza,
Ahogyan ő várt mindig engem…


2013-03-05






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-03-05 13:01:04
Utolsó módosítás ideje: 2013-03-05 13:01:04


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2023-09-23 13:36       ÚJ bírálandokk-VERS: Gyurcsi - Zalán György Gyerekrajz
2023-09-23 12:34   Napló: mix
2023-09-23 10:57   Napló: Szuszogó szavak
2023-09-23 10:09   Napló: ELKÉPZELHETŐ
2023-09-23 09:42   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2023-09-23 07:19   Napló: Vezsenyi Ildikó Naplója
2023-09-23 06:46   Napló: Hetedíziglen
2023-09-22 22:29   Napló: Bátai Tibor
2023-09-22 21:55   Napló: PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE
2023-09-22 16:57   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó