Komor Zoltán : Bentlakásos csatatér

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38698 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Farkas György: cím nélkül (6)
Farkas György: cím nélkül (5)
Farkas György: cím nélkül (4)
Farkas György: cím nélkül (3)
Farkas György: cím nélkül (2)
Farkas György: cím nélkül (1)
Farkas György: A darázs
Farkas György: Források
Szilasi Katalin: Öreg pásztor kesergése
Szilasi Katalin: Hervadás cseresznyével
FRISS FÓRUMOK

Gyors & Gyilkos 20 órája
Farkas György 20 órája
Cservinka Dávid 22 órája
Filip Tamás 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Valyon László 1 napja
Szilasi Katalin 2 napja
Bátai Tibor 3 napja
Ózdi Annamária 3 napja
Kiss-Péterffy Márta 8 napja
Kiss-Teleki Rita 8 napja
Karaffa Gyula 9 napja
Egry Artúr 10 napja
Duma György 10 napja
DOKK_FAQ 11 napja
Csombor Blanka 14 napja
Tóth Gabriella 16 napja
Vadas Tibor 16 napja
Tamási József 16 napja
Zsigmond Eszter 19 napja
FRISS NAPLÓK

 A fény nem publikus 8 órája
Minimal Planet 10 órája
Ötvös Németh Edit naplója 12 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 13 órája
A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 17 órája
Gyurcsi 17 órája
Jószándékú párbeszélgetés 19 órája
A vádlottak padján 20 órája
Hetedíziglen 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
négysorosok 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
nélküled 2 napja
mix 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Komor Zoltán
Bentlakásos csatatér

a háború már véget ért legalábbis
az ápolók folyton ezt hajtogatják
de a tábornok – mert már mindenki csak így hívja –
egy szót sem hisz el ebből
így aztán meg sem lepődik mikor este a konyhába
szökve pár centis ellenséges katonákat talál a
cukortartóban rejtőzni – piszkos hálóköntösének zsebébe
csúsztatja a fickókat később kerít majd nekik egy
gyógyszeres dobozt amiben az ágy alatt tarthatja őket

kivéreznek a felhők ahogy magasra kapaszkodik a nap s
papucsok csoszogásával telik meg a ház – a tolókocsik kereke
alatt nyöszörög a parketta – elgurult pirulákat lopkodnak
maguknak az egerek – miniatűr repülők érkeznek hogy kockacukrokat
bombázzanak a teásbögrékbe – a tábornok egy ideje már nem
heverészik a diófa alatt és senkit sem traktál puskafüstös
történeteivel – helyette bezárkózik szobájába hogy katonai titkokat
húzzon ki újdonsült foglyaiból – olykor a csomós tejbegrízbe
fojtogatja őket máskor körömcsipeszt kér az ápolóktól és
kezdetét veszi az igazi kínzás – a katonák
ismeretlen nyelven könyörögnek kegyelemért

este
az ápolók ujjai kiszorítják a habot a szivacsból
a háború már véget ért (folyton csak ezt hajtogatják)
de a tábornok már meg sem hallja szavaikat hátradől
a kádban s fél szemmel a fürdővízből kibukkanó ellenséges periszkópokat keres
olykor persze magyarázkodnia kell a lepedőjén talált apró vörös foltok miatt
miszerint beszakadt a körme majd arra hivatkozva hogy vízhólyag nőtt a
lábán még egy tűt is kér lefekvés előtt

tücsök-ciripelés reszket – a telihold ma kíváncsi hályogos szem
a kerti diófa árnyékot vet amiben ellenséges ügynökök rejtőznek
ott ülnek a denevérek hátán máskor kapszulákba zárkóznak amit ha lenyelsz átveszik az
irányítást gondolataid felett
„ne butáskodjon, a gyógyszert be kell venni lefekvés előtt – ez a szabály” – elgurult
gránátokat lopkodnak maguknak az egerek – a szobákból kihessentett fények a
csillagokba költöznek majd odalenn megkezdődik az ápolók esti pókerjátszmája (a győztes
a konyhába szökve megint a reggeli teába pisálhat)
a padláson csöpp lányok ülnek teli sírják egymás vállát fényképeket szorongatva
folyton levelet várnak – a tábornokot pedig meglepi eddigi legszebb álma
apró helikopter ereszkedik alá és kitüntetést tűz szívére
amitől az kétszer olyan sebesen kezd dobogni

akár a géppuskatűz akár a géppuskatűz

a ketyegője mondta be az unalmast – ásít reggel az egyik ápoló
s hamarosan érkezik a kocsi ami messzire szállítja a testet
vén bolond – köpnek amikor felfedezik az ágy alatt a gyógyszeres dobozt
teli a kitépett lábaikon hentergő csótányokkal – megy ez is a kukába
aztán kiültetnek mindenkit az udvarra – kortyolják sárga teáikat miközben
lábaiknál aprócska békemenet indul s elhordja alóluk a diófa árnyékát





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-05-09 15:23:42
Utolsó módosítás ideje: 2013-05-09 15:23:42


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-03-28 22:38   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:12   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 22:07   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 20:31   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 19:56   Napló: Minimal Planet
2024-03-28 18:28   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2024-03-28 18:18   Napló: A fény nem publikus
2024-03-28 17:20   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés
2024-03-28 13:41   Napló: Jószándékú párbeszélgetés