Zsuponyó Gábor : Psziché-delikát

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2835 szerző 38135 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György Károly
  Régi, benső mozi
Új maradandokkok

Tóth Gabriella: mesét habbal
Konta Ildikó: a lekvárért nagyon kár
Kiss-Teleki Rita: Délibáb
Misinszki Hanna: Ballada Vastagh Margóról
Tóth János Janus: Úgysincs fények
Bátai Tibor: zászlóm ∙ felségjelem
Szilágyi Erzsébet: Gyökerektől
Kosztolányi Mária: elköltött nyár avagy emlékezés az első fizetésemre
Vasi Ferenc Zoltán: Jezsámen
Gyurcsi - Zalán György: oximoron
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 10 órája
Gyors & Gyilkos 22 órája
Varga Árpád 2 napja
Gyurcsi - Zalán György 3 napja
Kocsis Nóra 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Tóth Gabriella 4 napja
Karaffa Gyula 4 napja
Zsolt Szakállas 4 napja
Bátai Tibor 4 napja
Tóth János Janus 4 napja
Csapó Angéla 4 napja
Pálóczi Antal 7 napja
Albert Zsolt 8 napja
Vasi Ferenc Zoltán 8 napja
Konta Ildikó 9 napja
Kiss-Teleki Rita 9 napja
Cservinka Dávid 10 napja
Nagyító 13 napja
Szilasi Katalin 16 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 19 perce
DOKK estek 7 órája
Ötvös Németh Edit naplója 13 órája
Conquistadores 22 órája
Gyurcsi 1 napja
törmelék 1 napja
nélküled 1 napja
Sáfély 2 napja
Janus naplója 2 napja
Zúzmara 3 napja
mix 4 napja
ELKÉPZELHETŐ 5 napja
A vádlottak padján 8 napja
A HÁRMAK 9 napja
Szőnyeg 10 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Zsuponyó Gábor
Psziché-delikát

Psziché-delikát nekünk városlakóknak, ha sötét kirakatainkból különböző arcaink sietségtől elhalványultan bámulnak.
’ Ne zavarj ’ táblák függeszkednek molekularácsainkon, s engedelmeskednek a gravitációnak, honnan kitárult Szezámok repednek fel tömör betonutcáinkon, s mindent kirámolnak…

Se szó…

Se beszéd…

Pest-(is)-fless

Ömlő sikolyaink megnyúzott hangszálakból fakadnak.
Daloljuk csak borvirágos arccal, hogy műanyagpoharainkba fröccs-öntik, hogy kérünk még vény nélkül kapható szerelem-rosét ízfokozókkal.

Az aluljárók szívbillentyűit lezárva találjuk, s tudjuk nagyon jól, hogy ma is kerülnünk kell a kirakati bábukat.
Így csak rájuk képzelt arcokkal látjuk el őket, s növelve a renomét, magunkra öltjük kitinpáncéljainkat.

Szomorú fátyolos délibábként felverődünk még a távolból, Hortobágyokat nézünk lehajtott fejjel, tekinteteink belecsípődnek a mozgólépcsőkbe. S mint a szürke marhákat, úgy magunk színeit is leegyszerűsítjük, s feltereljük testeinket a futószalagokra, majd ránehezedünk egy aknafedélre:
Ezúttal szitakötőkként.

Haladunk tovább, beállunk idomtalan arcok közé tüntetni a lassan engedélyhez kötött szerelem miatt.

A Duna-dekoltázsán képtelenek vagyunk a türtőztetésre, a hangulattól függően dózist választunk, vénán döfjük egymást, s kölcsönös szerelmünket egymásba fecskendezzük a híd alatt.

A szerelem narkotikum, a rendszer lassan gátakat szab a lubickoló kompoknak, lassú búval integetünk, nem akartunk mást csak boldognak lenni, de minket kisajátítottak.

Buda betonbelében emésztő tükrök törötten lobognak, s mint általában az életben, elkorcsosult örömök felelnek már a heves szívverésért.
Új törvényplakátokon fájó szavak csüngenek.
Benyitnak Új-Hunlandia programokkal kopogás nélkül, hogy korlátozzák az endorfintermelést.

Sötét sikátorokba lopódzunk, mély pincéinkbe vonulunk a világtól, menekítjük érzéseinket, s lopva átnyújtjuk egymásnak szerelmünk, mert itt senki sem gátol. Ennyi boldogságunk maradt…

De szóhoz, levegőhöz aligha jutok, psziché-delikát, fűszeres futóhomok. Marnak a sói, a szívbillentyűk lezárva. Kóricáló bogarak vagyunk, csáprágóink gyöngék. Elveszítjük fogaink, s csupasz ínnyel harapjuk a sötétet. Keresve egymás elgurult gyöngyeit, ahogy a sarki büfében az elénk vetett grillezett csirkecsontokon némi húscafatot.
Nem lakunk jól semmitől, de életeinkben meghagynak, kicsócsált, lerágott nem létező istenek, s hiába jövünk elő a negatív felvételről a miértekkel…
Szó nélkül - elvonulnak… – s közlik:

Nincsenek…

Nyaldossuk egymás sebeit csendben, s a keserű vasra ráfogjuk, hogy málna fagylalt, s gratulálunk a szakácsnak, hogy a psziché, delikát ízű…






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-08-12 04:09:31
Utolsó módosítás ideje: 2013-08-12 04:09:31


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2022-10-07 19:56   Napló: Hetedíziglen
2022-10-07 09:58   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2022-10-07 06:17   Napló: Ötvös Németh Edit naplója
2022-10-06 21:48   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2022-10-06 21:41   Napló: Hetedíziglen
2022-10-06 21:36   Napló: Hetedíziglen
2022-10-06 21:17   Napló: Conquistadores
2022-10-06 19:37   Napló: Gyurcsi
2022-10-06 09:49   Napló: törmelék
2022-10-06 08:31   Napló: Hetedíziglen