a tornász

tökéletes négyzetként
magára áll tótágast a kocka
elektronok pattognak el felületeden
margithídként zihál a szobabútor
gyengén bútorozott bagázs
nézd ott a tornász
fel s alá lejti elkeseredettségét
nézd hogy kúszik hasra
miként tolja fel magát
tízszer százszor ezeregyszer
nézd hogy húzódik nyújtani
vissza magzatpózba egészen
önmaga elé teleportál térben
időben helyben és töretlen
sóhaj padlóján ül fel eléd
nézd miért áll fel ha csak
nagylábujjadon húzza testét
állcsúcsig feszes vállövvel
töprengésed kanapéján rázod
veted sodrod vég nélküli falak
rozoga szőnyegverésén kezed
az ő keze is lehetne
nézd bíborezüst elfolyó készüléken
most épp hangszálaidon mint késélen
vigyázva lépked hajlong torzója C
napóleon márvány lován
bestbyte-os felpörgő ventilátor
idegeiden nyújtózik forogva neoncső macska
felemás félőrületed
két korlátja között repked
végre mozdulsz ásítsz kapcsolsz
nézd amint nyílt törött reményeit
bömbölve szedi a tatamiról
szipogó fehér keze fehér falra fest
teremtés előtti tökéletes másnapokat
féktelen orgiákba szőtt lomtalanítást
abortuszra tévedt síró melegeket
remegő kéjteli terápiás vallomások
csorgó patakok belvárosi erőszakát
panelkaptár kockáiban kurvák sikoltva
szempillantás alatt mereven beleesnek
tundrahideg zabolázatlan sodrába
cigit szív a feltámadás előtt fél nappal
hortyogó rakparton görnyedve vár
mikor kel fél végre valahára mefedronos
hófehérke passoutjából az átlagember
közben a nikotin elszívja tisztán látását
eszébe ötlik a korlát hátha feljebb jut
nézd amint
megint kótyagosan ráncba gyűrve
szikkadt alföldi sós talajon
gyakorlatába újfent belekezd







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2013-10-17 23:04:54
Utolsó módosítás ideje: 2013-10-17 23:04:54