Végh Tamás : Az eljövendő csendre


 
2841 szerző 39120 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Bajtai András
  A küldetés lehetetlensége
Új maradandokkok

Gyurcsi - Zalán György: No. 21
Paál Marcell: Lakoma
Zsolt Szakállas: Szinkópák és védjegy
Gyurcsi - Zalán György: máté szerint
Metz Olga Sára: ez még mindig ugyanaz a víz
Szőke Imre: Bucc
Köves István: DÉLELŐTT, INDIÁN NYÁR
Pálóczi Antal: Kertben
Albert Zsolt: Világosság nyolc napig*
Albert Zsolt: A Nap feltámasztása
FRISS FÓRUMOK

Bátai Tibor 18 perce
Tímea Lantos 28 perce
Metz Olga Sára 36 perce
DOKK_FAQ 40 perce
Serfőző Attila 53 perce
Szakállas Zsolt 1 órája
Mórotz Krisztina 1 órája
Vadas Tibor 1 órája
Filip Tamás 1 órája
Ötvös Németh Edit 2 órája
Szilasi Katalin 2 órája
Paál Marcell 3 órája
Bara Anna 6 órája
Misinszki Hanna 18 órája
Gyurcsi - Zalán György 19 órája
Ocsovai Ferenc 1 napja
Tóth Gabriella 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
Valyon László 1 napja
Tamási József 1 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 4 órája
az univerzum szélén 5 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 11 órája
Bátai Tibor 16 órája
az utolsó alma 17 órája
nélküled 19 órája
Az amazonok rejtett zugai 22 órája
Baltazar 1 napja
Bara 1 napja
Sin 1 napja
különc 1 napja
Gyurcsi 1 napja
Dokk-verspályázat 1 napja
Metz-Művek 2 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Végh Tamás
Az eljövendő csendre

Mariana-árok, végállomás.
Lejjebb nem tisztulnak a formák,
Megnyílt az utolsó kiállítás.
Legyen ennyi elég,
Ez a végső virágzás,
Ez az abszurd tökély.

I.
Talán a tájba bámul a szem,
Vagy a tejútra, a befelé
Megtett útra, vetetlen reggelekre.
Talán arra az eljövendő csendre,
Mely metszetlen szőlőtőkék
Felett lebeg majd a kertben,
Nem tudom.

Nem tudom, csak érzem,
Hogy ebben az életszerűtlen
Rendben csak feleződik a félelem,
S amikor Lábad elé letészem,
A terhem csak akkor lesz
Semmivé egészen. Úton vagyok.
Hozzád kell elérnem.


II.
Talán a tájba tekint a szem,
Vagy a lerontott üzemek tetején
Megülő varjakat nézi, vagy álmait
Hátrasimítva azt a darab földet,
Mely még megtermi a magáét, és él.
S benne élhetsz te is, mert nem vetett
Ki magából ez a táj, mint fölös terhet,
Elnyűtt ruhát.  Élet teremtetik itt,
S csillagözön árad a romokra is.

III.
Talán a távolba téved a szem,
S az arcokon ködlő homály is lehull,
Mint az álarc farsang után.
Elszabadul a szív,
Amikor egy kéklő délután,
Levédett álmaid omlanak össze.
Nem sírsz már. Arcod a fényhez alakul,
S a tisztító szélben újul  éppé a gondolat.
Önző, vad mosolyod elsuhan a mával,
Bárányosodhat bátran a lélek,
Mely már bír magával.

2014-03-07








Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2014-06-11 08:29:43
Utolsó módosítás ideje: 2014-06-11 08:29:43


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-07-02 16:51   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2025-07-02 16:42   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2025-07-02 16:41   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2025-07-02 16:40   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-07-02 16:33   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2025-07-02 16:16   új fórumbejegyzés: Serfőző Attila
2025-07-02 16:05   új fórumbejegyzés: Filip Tamás
2025-07-02 16:05   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2025-07-02 15:59   új fórumbejegyzés: Metz Olga Sára
2025-07-02 15:55   új fórumbejegyzés: Mórotz Krisztina