A kertben

A kertben
derékszögben megtörtek
a fénynyalábok,
vártam,
mikor térnek be hozzám,
mikor csúsznak le
a szakadt tapétán.
Napokig vártam.
Nem jöttek.
Kifáradtam a várakozásban.
Kutyám gombszemekkel
nézett rám a szemközti
fotelből,
csuklott egyet,
mintha bíztatna,
tarts ki, jönnek majd.
Még az ablakokat is megpucoltam.
Hátha könnyebben bejutnak.
A fárasztó, haszontalan
várakozás végén
kimerülve elbóbiskoltam.
Bejött anyám
a konyhából.
Fogd meg a karfát – mondta
Apád ma délelőtt
meghalt.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Irodalmi Jelen 2015 december,
Feltöltés ideje: 2016-03-30 11:16:51
Utolsó módosítás ideje: 2016-03-30 11:16:51