Olyan...
Olyan
Olyan vagy
mint nyári forróságban a hűs szellő
a perzselő égboltra kúszó felhő
patak menti csendes fűzfa
meleget adó szép tűz, fa
a felkelő nap első fénye
sugarainak végső lénye
ligetek egyetlen árva fája
ki árnyával a vándorokat várja.
Olyan vagy
mint a gyepen megbúvó pára
s várja a fényt hol késlekedik párja
csermely szélén nyugvó kavics kincse
hajamnak legszőkébb színű tincse
mennyben rejtőző áhítat
mit boldog könnyem átitat
friss esőcseppek a lombok alján
finom homokszem a tenger partján.
Olyan vagy
mint csinos csillagok mik táncolnak az égen
ragyogó égbolt mi les ránk mélysötétkéken
fehér, ezüstös, szikrázó hold
szerelmi vágyat gyógyírként old
a bódító illat szárnyra kél
szívem kulcsa csupán egyre kér:
Fogd meg a kezem szorítsd örökké kérlek!
de tagadd meg bátran, ha túl sok
mit Tőled kérek
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
