Más
A másért jövök hozzád,
hogy ameddig az ajtót kinyitod,
azt képzeljem, hogy mögötte
valami más van, eredendően másmilyen.
Az az óra például álmomban már megvolt,
a számok helyén madarak ültek,
több vagy kevesebb,mint egy tucat.
Az idő is valami más anyagból nyilván,
mint a fonott szék, ahová leültetsz, roskatag.
Hagyom, hogy körbefonjon a város, mint zene.
De ha történetesen ez akkor történik,
mikor rossz helyen szálltam le,
s a puszta közepéből minden fényt
magával vitt a távozó vonat,
akkor azt a sötétet osztanád meg velem,
kevéssel beérem, a szívet szóba se hoznám,
már létezni nem vágyom, egyszerűen így alakult,
néha találok valamit, ami másképpen vet ráncot,
vagy valamilyenízű és napokig elélek
nélküled.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2017-03-30 20:06:49
Utolsó módosítás ideje: 2017-03-30 20:37:37
