Aztán áthidalta nehézségeit


Régen. Álláskeresők kiskönyve. Bartók Béla úton, a büdös
váróteremben írtam bele. Várakozás, sorszám, ki-, bejártam,
figyeltem, levegőztem, mint egy laza siralomházban, írtam.
Már nincs meg. Mi volt? Aszfaltos ingovány. Nem mondhatsz
semmit. Semmi okosat. Mint amikor visznek, mégy. Arcodon
irritáló derű. Mindig ábrándos hülye maradsz. Számon tartják
levegőzésed. Amint egy pumpa cikkszámát a boltban. Egy
pumpa maradjon veszteg, ábrándozzon, ha nem csinál semmit.
Ellenben fújjon, ha fúj. Két oldalt dudorodjon, horpadjon ha
szív. Ó lehettem volna pumpa boltos kényszer vállalkozó.  
Hiszen még lehetek. Minden pumpát kivinnék levegőzni.
Húz, nyom, nézném a bőrözést, hogyan tömít. Áthidalnám
nehézségeit. Főleg az októberi párás időben fontos
szellőzni. S a láthatatlan belső harmónia, derű a sötét
pumpa-cellában. Néhány ember biztosan érzékelné. Akkor
én más lennék. Hasznos munkás. Föl, le a szárat, némelyik
pumpa biztosan beindulna, ahogy az ideiglenesen leállt szív.
Aszfaltos ingovány. A nevem. Iskolám. Nem mondtam semmit.
Semmi okosat. Ajánlottak egy futószalag melletti munkát, és
nézzem meg, vágóhídi alkalmazott.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2017-10-23 17:43:04
Utolsó módosítás ideje: 2017-10-24 07:18:59