Nevetés, sírás
Őszinte vallomás csecsemőkorból...)))
Most nevessek, vagy mosolyogjak?
Figyeljétek a szemem, a szám,
meg a fülem, ahogy rám szűkül
s kitágul közben az orrcimpám.
Kóstolgatom, ez a csáberőm,
formálom egész kobakomon.
Nehezebben megy, mint a sírás,
hogy charmos legyen a mosolyom.
Nem vagyok egy bőgőmasina,
mégis olykor, ki érthetetlen
ugyuli-bugyuliz s rám nevet,
nekem jaj, sírni volna kedvem.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2018-01-12 13:10:05
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-12 13:10:05
