Többdimenziós (javított változat)

Praktikus hétköznapok járják körbe a valóságot,
empirikus segédletek mentén értelmezve.
Hegymászás, talajvesztés, ahogy lenni szokott.
Hasonmásaink elrugaszkodva teremtenek lehetőségeket
nem igazítva a részeket a korlátokhoz.
Alkalomadtán saját koponyánkból kinézve is magunkat látjuk.
Ahogy a teremtő Istennek látja saját haját.
Pokolból nem lesz mennyország – tartja a mondás,
én is tartom a lélegzetem, hátha történik valami csoda.
Előbb-utóbb úgyis felfaljuk egymást a világgal,
de addig még jó lenne csinálni valamit több dimenzióban.
A sorokat átszúrni szemből, hogy meglegyen a „z” tengely.
A hasadásnál torzulás lesz, ez természetes,
ahogy az eseményhorizontban is kifordulnak magukból a dolgok.
Az ördög a részegekben van,
de én nem tudom, hogy az ördögség
vagy a részegség áll–e közelebb eredeti természetünkhöz.

Egy biztos azonban: nem az vagyok, akinek születtem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2018-01-26 20:40:48
Utolsó módosítás ideje: 2018-01-26 20:40:48