Frissítés

A kellemetlen kerékcsikordulásra, lánctalpcsörgésre
a pultoslány derékból szinte kitekeredve
fordított hirtelen hátat, s a falitükörben,
a kitámasztott baljába szorított csatakos konyharuhára dőlve,
csak a reklámpalackok között lesve tartott szemmel,
míg én meg a laptopomon bámultam
a WiFi-kapcsolat jelét követő feliratot
a hideg kéken villódzó képernyő közepén,
hogy azt mondja, ill. írja: várjon a frissítésre,
hosszabb időt vehet igénybe,
ne kapcsolja ki addig a gépet, többször is újraindul majd!

Így frissültünk ott hárman egy ütemre, egymásra lesve
ezen a kora tavaszi, szokatlanul napfényes téren,
a néma pultoslány, a zümmögő laptop, a köhécselő költő
az árnyékba húzódott, rejtőzőmintázatú páncélosok között,
s egy egész pengetarajok karéjozta stadion-ország is
frissült körülöttünk, mint aki nagyon igyekszik.

A lány ekkor rezzenéstelen arccal hozta,
s tette elém a békebeli kapucsínót, mint máskor,
szeme sem rebbent, ugyan frissüljek már, rajta ne múljon,
haladjunk már, kérem, legyen valami,
s mintha csak erre várt volna a Word is,
egy hunyorítás után újraindult a program, jelezte, hogy rendben,
majdcsak föláll ez a rendszer, hogy bepötyöghessem végre:
várj, szívem, érdemes, indulok mindjárt,
mienk ez a nap, ez a világ. Ez jutott nekünk.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Na nehogy már, méltóságos uram! (Budapest, 2019)
Kiadó: Kövpress
Feltöltés ideje: 2019-04-17 15:59:39
Utolsó módosítás ideje: 2019-04-17 15:59:39