Sodrás
követi a holdat hogy igyon az éjszakából
ha száraz és enyhén szeles az idő
lejár egyedül a partra elszállni a folyóhoz
ami elborult műanyagpohár a híd alatt
horpadt hajókürtből kikötők érkeznek
lassan felemeli a dagály a várost
talán néhány csikk még elég
elég lesz egy szálat sodorni az indulásig
holdsárga ujjaival sokáig mélyben matat
göndör füstkarikák szutykos homlokán
szívgyógyszert talál végre zsebében
szedi egymásután fehéredő lépteit
összecsuklik majd reggel szemétben ébred
mellette sirályok a lomon
tűszúrás a nap kiterülő csuklóján
haja égnek áll arca virágzó sírkőnek
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: (Zsolt, )
Feltöltés ideje: 2019-05-01 21:22:03
Utolsó módosítás ideje: 2019-05-01 21:22:03
