szuszogó
elfáradt a ház
alattomos növény lepte el repedéseit
éhes szájú ezer indás
szörnyetegcsápok
kígyóztak elő a résekből
lassan roppant össze a tégla
temérdek erős kacsból
ujjak nőttek
kúsztak másztak
álom nélküli
üres a látóhatár
a kiszáradt mederben
csak egy apró zsilip
kattog kitartóan
a szuszogó falak halódnak
áporodott szag
fogatlan zsivaj
bundát terít az éjszakára
csecsemők a csillagok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2020-05-10 10:10:43
Utolsó módosítás ideje: 2020-05-10 10:18:33
