sziszüphosz...
sziszüphosz…
nagyapám - miután hazatántorgott ámerikából – a falu szélén vett földet, egy sovány parlagon hagyott területet kapott, de akár valami gyöngyöt úgy szerette, felszántatta, bevetette s várta az esőt, az életet adót, s várta a termést, munkája gyümölcsét… apám kőművesmunkából élt, de a kertünket minden évben szántatta, bevetette, és több mint 60 különféle gyümölcsfát ültetett… metszette őket, permetezte, s várta a fák termését, munkája gyümölcsét… amikor megvettük a házunkat, kert is járt vele… minden évben felszántattam, s vártam az esőt, vártam az őszt, a betakarítást… fákat is ültettem, metszettem őket, a vegyszerezést elvből kihagytam (inkább kivágtam a kukacost részt minthogy…), és vártam a nyarat, meg az őszt, és vártam a munkám gyümölcsét… akkor hagytam abba a szántatást és a fák gondozását, amikor már senki sem művelte a kertjét a miénk körül, így azokból köszönés nélkül milliónyi levéltetű, hernyó és csiga lepte el a kertünket, s gombafertőzést is hozott a szél a gyümölcstermésünkre… nem születtem hősnek… mostanában füvet nyírok, s a trágyára dobom a fertőzött almákat… néha bekopog a szomszéd, és elmeséli, mi nyomasztja… meghallgatom…
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Palócföld, 2019
Feltöltés ideje: 2020-09-29 11:05:30
Utolsó módosítás ideje: 2020-09-29 11:05:30
