Éjszakai vázlat
Hova rendszeresen kijárunk, olyan, mint
a földhátak egyik legeldugottabb települése.
Kézmeleg itt a levegő, belenövünk a tulipán-
földek színes mozdulatlanságába.
Ebben az évben sem születtek új megváltók.
Súlyos vacsorák után a meghívott vendégek is
elcsendesednek, nehéz eldönteni, hogy az abrosz
bortócsától vagy a felkentek olajában ázik.
Amikor belealszunk a fénytelenségbe,
a kapu mögött feltárul egy kert, darabka égbolt –
narancsos bőrünkön feketéllik a letűnt napgolyó,
a szemhéj holdas táj, fehéren világít az éjben.
A virágok túlélik az éjszakát. Illatuk átszivárog
az ajtórésen, elönti a heverő testeket.
Áldozat készül. A vetett ágy lobogó oltár –
ébredés előtt valaki hazaindul a nehéz szélben.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Új Bekezdés, 2021.05.11
Feltöltés ideje: 2021-05-11 14:03:42
Utolsó módosítás ideje: 2021-05-11 14:03:42
