V. Szabó Mátyás : EGY MAGYAR REKVIEM (ELŐHANG) jav. (2023)


 
2843 szerző 39279 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
Szakállas Zsolt: mátrix
Szőke Imre: Ötven évvel később
Bara Anna: Apám útja - 2. verzió
Szilasi Katalin: A titok
Bátai Tibor: Hova lett?
Tamási József: másik Magyarország dűlő
Szőke Imre: Achilles orr
Ötvös Németh Edit: egyszer csak hideg lett
FRISS FÓRUMOK

Ötvös Németh Edit 36 perce
Gyors & Gyilkos 51 perce
Gyurcsi - Zalán György 2 órája
Tamási József 16 órája
Albert Zsolt 21 órája
Bátai Tibor 1 napja
Duma György 2 napja
Horváth Tivadar 2 napja
Szakállas Zsolt 2 napja
Tímea Lantos 3 napja
Bara Anna 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Karaffa Gyula 3 napja
Szőke Imre 5 napja
Ocsovai Ferenc 6 napja
Tóth János Janus 9 napja
Szilasi Katalin 9 napja
Mátay Melinda Mária 10 napja
Pataki Lili 10 napja
Farkas György 10 napja
FRISS NAPLÓK

 Párbeszéd a DOKK jövőjéről 3 órája
az univerzum szélén 3 órája
nélküled 5 órája
Bátai Tibor 12 órája
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Készül az album 2 napja
Hetedíziglen 2 napja
PIMP 2 napja
Gyurcsi 2 napja
útinapló 3 napja
Minimal Planet 4 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 4 napja
Janus naplója 4 napja
Dokk-verspályázat 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

V. Szabó Mátyás
EGY MAGYAR REKVIEM (ELŐHANG) jav. (2023)

I.

Elősorjáznak a halálnak papjai,
muszájból lett hajtók, vásári lidércek;
kátránypapírba csomagolják az utolsó albatroszt,
kifeszítik az égre nagy, fehér négyzetrácsukat,
csalános szurdokokat szántanak a földbe
és elhegedülik a pokol lángjainak nyelvelését.

Dicsérheti kamráját most, akinek van, s fűtheti is,
Elefántcsont- csigaházából megvetheti jóllakott gőggel
A nyers, szájas tömegember terméketlen összecsapását-
Vélheti kincsét könyveiben, kertjében, buja kéjben,
Elvakuló fegyelemmel bűnné kötheti vágyát, játszani ellene harcot,
Tébolyodott fenséget finomíthat belterjes faragásán;
Munkája menekvés lesz csak az emberisége elől, csonka a mű így,
Titkon megront, tátog a kínos alap, a lemondás.

II.

Hű Magyar nem unja az ezeréves panaszt,
Majd húz rá a regös, újra csak ugyanazt;
Míg nem vállal tervezni, csak kényesen tagad,
Szekértáborában könnyű sikert arat.

Ugyan kevély urai vannak az országnak,
A szegény emberrel kutyául se bánnak,
Bár magukban ítélik sorsa kovácsának,
A saját kenyerét mégsem bízzák rája.

Népi méltóságát köz cirkuszba fojtják,
Az országos gondokat helyette gondolják,
De gondosság helyett maguknak prédálják,
A szegény embert így kisdeddé korcsítják.

Nótás kedvükben ők bukfencet is hánynak,
Megteszik kondás pajtásuk királynak,
Ki nem szab mértéket az fertelmes táncnak,
S kinek rút képében mentséget találnak.

Maguk perpatvarát vitézinek tartják,
Hétszilvás törzsüket ugyan úrnak mondják;
Ha kinek nem tetszik ez a háborúság,
Áruló-bélyeget sütnek álnokul rá.

III.

A siratóasszonyok szemfedőt könnyeznek:
egyetlen melegségül sokaknak, takarót
mindenek sorsfonalából, könnypatakjából,
egy közös seb méhe rejt vissza, vissza,
engedni egymást gyermekké tenni,
hogy vigasztalhassunk, elbukni merni,
nyűgös, párolgó jószággá lenni,
milliók ti, összefolyva,
ez a csók a kárhozat!

Zavartalanul uralkodik a por, mint vetítővászon
a lázas délibábnak, új világhódítási tervekkel hergel-
nagyon fontos a Népek Krisztusának képzelnünk magunkat,
hogy elviselhessük, ahogyan megosztozunk a ruháin:
így is csak a legkisebb részért merészelünk nyúlni,
anyaszomorító alázattal, holott gyermekeinkért is érdemlünk,
de a megváltásunk után, miután megfeszítettük Őt;
éppen a megváltásunk után hogy tudnánk tisztának érezni magunkat?
talán egyedül ez a hálátlanság az, amit az Úr nem tud megbocsátani,
mert mi nem engedjük- a tévedésünk, mert saját, drágább lenne az Ő igazságánál-

IV.

Mintha csak üdvös önfeladás vagy nyomorú dac lehetne a sorsunk;
István és Koppány szerkezetébe vág ez az észjárás, a labanc
És a kuruc dichotómia ez: logikánkat megtörte a külhoni
Elnyomatás, kamaszos pózt merevített a Magyarra a dac,
Ahogyan idegenből jött és jön csak az új rend, a jövő, haladás,
Hogy tűrnie kell a nyugat kacagását bevetetlen földje fölött-
Most is táboraink: tőzsgyökeres mucsai és idegenszívű liberális;
Míg kéjes a belharcba feledni a sorsteherünket, vádlani mást,
Korcs tömegek gravitása a gyászos pólusainkat újrateremti-
Nem menekül a Magyar sem elhanyagolt fele vétkeitől, ha
Pártos dajkamesék költik- kötik pályafutásának körvonalát.

Új daliás trombitaszó, szabj szebb színeket!
Vesd be a pusztánk mézmezeit, szánts kéjpatakot,
Nyargalj tartást ereinkbe, tölts harmatot is, elevent,
Boltozd éktelen ívbe az izmaink görcs akarását
Hogy kacagó diadallal bitoroljuk az Istent! Hadd
Bukjunk mámorosan feneketlen gyönyörünk zokogó csömöréből
Újra könyörtelen síkszerű nyűgbe, de értve, de bölcsen,
Leghelyesebb ízléssel túllépve csinált pózok kifogásán:
Tudni lemondani dacról, alkudozásról, nem fenekedni, se bújni,
Se futni, se langy megadásba nem esni a végzet előtt-
De tudni szeretni, szeretni, szeretni a sorsunk!





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2023-01-26 10:26:59
Utolsó módosítás ideje: 2023-02-14 19:21:49


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-08-30 12:19   Új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2025-08-30 12:04   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2025-08-30 10:54   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2025-08-30 09:33   Napló: Párbeszéd a DOKK jövőjéről
2025-08-30 09:14   Napló: az univerzum szélén
2025-08-30 08:50   Napló: az univerzum szélén
2025-08-30 07:48   Napló: nélküled
2025-08-30 00:05   Napló: Bátai Tibor
2025-08-29 20:45   új fórumbejegyzés: Tamási József
2025-08-29 20:02       ÚJ bírálandokk-VERS: Ötvös Németh Edit hústalanul