olykor szivarra gyújtott

  
                                                                             Mándy Iván nyomán

egy pillanatra még

a szék az asztal előtt tartózkodott
a férfi a köpeny övét csavargatta
egy árny hiányzott a függönyön
egy járókelő olykor megállt odakint
és rámeredt a függönyre
vajon hová viszi az olvasót
milyen tájakra?
és kinek az árnyéka hiányzik róla?
nincs látogatójuk
senki se néz be a függöny mögé
a férfi jeleket ró egy papírlapra
a tömeg szétnyílik előtte
ahogy visszatér az irodalomba

a tanár úr látta ahogy lemegy
a lépcsőn le a buszállomásra
a plébános a paplakban a paplanba
csavarta bele magát jó meleg volt
egyszer rátettek egy törött szélű
fekete kalapot és egy foszladozó sálat
gondolt egyet és visszatért az irodalomba
a tömeg szétnyílt előtte
ahogy lement a buszállomásra
egy asztal és egy szék várta az öreg fa alatt
egy pillanatra még visszanézett
aztán írni kezdte a szentbeszédet





akkor már tudta hogy itt a tél

akárhogy is egyszer már járt itt
a szekrénybe beakasztotta magát
mint egy felöltő
ott lógott azon a barna rúdon
csoda hogy le nem szakadt
pedig leülhetett volna a karosszékbe
vagy felköthette volna magát
a nyakkendőtartó szalagjára
de ő egyedül gubbasztott a szekrényben
olykor szivarra gyújtott
a zsebébe verte le a hamut
aztán egyszer csak betuszkoltak mellé
egy zakót egy inget egy télikabátot
és ő akkor már tudta hogy itt a tél
de gyufát és hamutartót nem tuszkoltak be
pedig úgy kényelmesebb lett volna
ez az ismételt szekrényben tartózkodás
de hát a gyáva nép sosem mert
szivarra gyújtani a ruhásszekrényben
és az ilyeneknek nincs is hazájuk






vörös izzás


ájultan szívta magába a dohányszagot
vörösen izzott a hatalmas
torpedó nagyságú szivar
a biliárdasztal szélén
lágyan bíztatóan emelkednek
a trafikos néni mellei
a szürke pulóver alatt
aprócska fénykör a trafik a járdán
anyámnak trafikja volt az Aradi utcában
de honnan került elő ez a kék nyakú zsiráf
aki napokig itt ólálkodott a trafik körül
és most itt akarja kitölteni a bejelentőt
de nem vásárol  szivart
sem fényképeket színésznők kebleiről
talán az éjszakai kávéházba akar
bejelentkezni egy asztalhoz hajnalig
hogy ott írja majd a tárcát a trafikról
és az árából hatalmas
torpedó nagyságú szivarokat
és velük vörös izzást vásároljon
az elkövetkező éjszakára













Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Új Írás (online), 2023.12.
Feltöltés ideje: 2023-12-06 14:09:18
Utolsó módosítás ideje: 2023-12-06 14:09:18