Post Independence

1.

Udvarias volt az eső velünk –
kivárta, amíg négy óra helyett
nyolc órakor végre megérkezünk

fel a városba, aztán megeredt.
Koszlott házak, nyitott kloákák.
Felhők s húgyszag kétezer méteren.

S az utcákat vad esők mossák,
folyik a víz, mindent eláraszt,
mint okozat után az okság –

éhes vagyok, túlságosan fáradt;
magasan fenn Isten háta mögött.
Percekre el-elmegy az áram

két lehetetlen villanás között.
Ami működhetett: az működött.


2.

Az emelet még nem készült el:
diaszpórában gyártott épület –
az imazászlók ott feszülnek

befogva a délnyugati szelet
sorban a szerkezetvasak között.
Az utca hosszán csak tibetiek:

a menekültek házai – jött
a Himaláján át, aki tudott;
ami működhetett, az működött,

gyorsabban lépkedek, aztán futok,
mint aki elfelejtett valamit;
esőcseppek, ne érjetek utol,

könnyezzenek csak a kövek amíg
a vasárnap vajúdik hajnalig.


3.

A templomokon, autókon,
házakon, mindenütt: szokott jelek;
horogkereszt, sokszor aranyból,

s a két szabályos háromszögből lett
hatágú csillag: Káli csillaga.
Európa – ott mást jelentenek.

Európa avagy Amerika –
Indiában itt vagy akárhol
számukra nincsen differencia.

És fordítva, túl egy határon
nektek mi szent: nekünk csak érdekes.
Amely nem fog ki a halálon,

nagy kár a műveltségért: értetek;
s értünk – de ki a faszt is érdekel.


4.

Köröttem a tél aulája –
hideg verejtékemben ébredek.
Mint aki csak hallucinálja,

nézem a szűkre zárt fénylő eget,
a hosszú hegygerincek csúcsait –
hótól fehérek; szürkén érdesek.

Fogat mosok, felveszek valamit –
talán ma forró nyári nap lesz;
a kora napfény mindent megfakít.

Megváltoztam post indendence,
ignorálván az átkozottakat –
egyszer majd biztosan hazarendelsz,

hogy: most aztán örökre ittmaradsz.
És számat nem hagyhatja el panasz.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Alföld,