Foszladék


Most az Isten engem nem nagyon szeret
Pedig jó lenne örülni valaminek
Mert íztelen az étel
Fogaim közt csak forog a falat
Bolond mérlegem napra nap mást mutat
Míg a zsigereimben itt a lengőbordáim alatt
Oktalan félelmek aggodalmak faragatlan
Súlyos gránit tömbjei csikorognak

Kísérteteim halk huhogását hallom
Csontvezetéssel
Hófehér lebegő lepedőik
Sarkfény függönnyé dermednek a fagyban
Sejtelmesek rongyosak szakadtak
Eltűnt tűt keresek
Egy kozmikus szénakazalban
Egymagam

Míg a szuffiták alatt fut ez a megíratlan
Monodráma
Könnyes bohóctréfa
Tragikus commédia dell’ arte
Enyém a címszerep
Kóválygó töklámpás bolyong
Ködös hideg a lámpaláz kiráz
Démonaim egyre fújják
Az éjszakák gyászfekete szappanbuborékját
Mely csak a hajnali rigók szavára vagy a
Kakasok rikoltó szavára rebben pukkan el

A délelőtt egy tompa dob
Ajzott íj az este
Tenger-sós verejték
Nedves bőr szárad a napon
Olyan szűk lett nem férek bele
Hátgerincem húrideg
A zsibbadt bendzsó zsong zsibong
Vagy mandolin dalol
Durva dúr kacaj
Moll eol sikoly

A malomkőnek szárnya nő
A malomkő repül repül
Mint olajütőben mállik szét a lelkem

Testem doboz
Belül egy fényes sztaniol
Nem ázik át
Nagyon vékony
Vigyázzatok nagyon





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-07-17 10:28:25
Utolsó módosítás ideje: 2025-07-17 10:28:25