Őszbe forduló /jav./
A fák sörényét szél kopasztja,
csomókban hullnak a levelek.
Göcsörtös, száraz ág recseg,
huppan a rézbarna avarba.
Motoszka-csönd van, pókhálót fon
őszülő, szászerka hajamra.
Langy eső szemelget - iromba,
vén kotlós kotyog az udvaron -.
Lehet, hogy mindezt csak álmodom.
Rám rogy a bánatos ősziség.
Fenn csillaghiányos most az ég
e halni-kényszerült alkonyon.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2025-10-15 15:29:46
Utolsó módosítás ideje: 2025-10-15 15:29:46