két lábbal ülök a szélén

onnan kezdem
ahol abba se hagytam
mindennap újra
magamhoz tapadtam
nem vagyok félkövér
a dőltet feltűrtem
mert fogalmam sincs
hogy hova kerültem
a zöldség hazament
a hús  a fán alszik
lassan mondom hogy értsd
mindegyik haragszik
a szőnyeg alá férek
kivont karddal is
a borda kisimult
lehetnék harmadik
ne mondd csak rajzold le
addig majd megfogom
talán nem én maradok
az utolsó nem rokon
a helyzet súlyos
a súlyzat helytelen
belekevertem
elaludt hirtelen
feltettem leesett
össze is keverem
zölden virágzik
minden sötét elem
a helyzet zavaros
addig csak dúdolom
a dallam ismerős
a szövegbe dugom
a helyzet bizony
a helyzet talan
alattam inog
a vány a talajban
nem értem a kérdést
de tudom a választ
nem bánom az érzést
jöhet a vadászat
sarokba szorítom
onnan is megszökik
hajnalban felkeltem
maradok holnapig





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2025-11-13 16:40:54
Utolsó módosítás ideje: 2025-11-13 16:40:54