a sivatag szíve

szélcsontok zörögnek.

a világ egy kihasadt dob,
amelyen régen
valaki
ütötte a ritmust.

a gépek totemállatok:
acéltestükben
benzin kering
-maradéka egy régi kornak-

a törzsek festett arcú emberek,
a hiányból építenek vallást.

a víz lett a minden.
az új arany.
az új drog.
az új ideológia.

a sivatagban az út oda vezet,
ahol egyszer már minden meghalt.

aki továbbmegy,
egy árnyék.

árnyéka
egy hősnek,
aki megy
-mert nincs hová visszatérni-

mítosza
csak lenyomat,
újra és újra
betemeti a homok.

és a törmelék alatt
ott egy motor,
amely nem járta még az utat,
mindenki hallja
-a világ szíve-
vagy csak egy visszhang.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-01-22 12:15:46
Utolsó módosítás ideje: 2026-01-23 11:24:05