Visszaszámlálás
Amíg ajtót nyitsz, nem számít, hogy haragszol, hogy
úgy beszélsz, úgy bánsz velem, mint a szeméttel, hogy
nincs rám szükséged, fáraszt minden, amit mondok, és
idegesít az is, hogy létezem.
Mert amíg ajtót nyitsz, nem számít a rák, a
gyomorfekély, a megnagyobbodott máj, a
hasüregben felgyülemlett folyadék, vagy a
kórházban összeszedett vírusfertőzés.
Csak az számít, hogy fel tudtál állni, elmentél az ajtóhoz,
elfordítottál minden kulcsot, levettél minden láncot, és
az ajtó kitárult közöttünk, miközben azt mondtad: már
azt hittem, nem is jössz.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Feltöltés ideje: 2026-02-13 07:54:05
Utolsó módosítás ideje: 2026-02-13 07:54:05
