(Töredék)

Mit mondhatnék? Közel vagyok ahhoz,
ami idegen,
talán idegen leszek én magam is,
idővel, ha túl sokat maradok.
Repülni szeretnék, mint a szép napok,
repülni (azt kérded: Megint?!),
de így nem tudok.
Rám nézel, mi a baj, és a
szokásos mondatok:
enned kéne, és egyszer az életben
kipihenned magad végre, jajj,
kussolj, hagyj engem békén.
Te látsz; én homályban tapogatok
és ha látok, csak tükör által,
nem bírok kibékülni ezzel a világgal,
menni, már megint menni akarok.
Valahogy sehol sem jó, elhallgatunk
és mereven bámuljuk a csendet,
de tudod, egyedül sem kellemesebb sokkal






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.