csak a harmadik

boldognak mond téged minden
nemzedék boldog az asszony akinek
magzata méhe gyümölcse áldott
valóban boldognak látszik a vizitáció
harmadik szerintem fõ alakja akit
festett a csegöldi festõ az úrnak
1450. éve körül érett mályvaszín
ruhában kezében kis retiküllel mellette
mária kékben d.-re emlékeztet nagy
kerek arcán gyermeke mosolyával
ahogy erzsébet fogadja komplementer
pirosban-zöldben szürkébe kötött fejjel
akár f.-né a fõiskoláról tanítványai
körében miközben mindhárom asszony
gyermek talán a testarányok talán a
csegöldi festõ látta ily gyerekasszonynak
õket pedig mindhárom méhében magzat
balról a mályvaruhás kezében kis retiküllel
a városba néz éppen vagy a városon túlra
hisz lepattogzott a képrõl pont a város
hiányzik ahonnan érkezett õ is nemrég
vizitációba kezében a kis csontszín
retiküllel a donátor ifjú felesége vagy csak
a csegöldi festõ tudja kié valóban akit
boldognak lát majd minden nemzedék
ahogy boldog boldogtalan láthatja méhen
belüli felvételként a kék ruharáncon bõ
aranysugárban kiskádnyi fürdõvizében a
gyermeket míg mellette a másik piros
térdeplõjén az imádás testhelyzetét
gyakorolja éppen csak a harmadik
láthatatlan róla nem készült felvétel
talán õt nézi a mályvaruhás asszony oly
átszellemülten ahogy a városon túlról
totyog a kis csontszín retikül felé hogy
szájába vegye és megkóstolhassa végre







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.