egy a fivérért egy a nõvérért

1

Vacsora után pizsamában papucsban
megszökött a Zártról
akkoriban még felvették a stopposokat
hajnalban találtak rá a majoroknál
-a férfiak akik fejni mentek-
egy zsúfolt csirkeólban
alatta alvó csirkék
párolgó vörös szőnyege
amikor levágták a lámpavasról
arccal esett a csirkeszarba
szekéren vitték haza
nagymama sírt hogy szentelt földbe kell tenni
ismeretlen szőke pap temette el

2.

egyikük sem látta hogy az anyuval valami lenne
nem gondolták volna
szőlőbe vagy épp kocsmába menet
benéztek azért rá alkalomadtán
még a gyerekek sem mondtak semmit
pedig nekik jobb szemük van
hogy mama csak néz oda el ahol semmi sincsen
nem szól semmiért nem bánja ha a spájzból
lopják a cukrot vagy maszatos ujjakkal
nyalják a szilvalekvárt
a tyúkokra volt gondja leginkább
ült a sámlin és kötényébe morzsolta
nekik a kukoricát
és nem kérdezte a szomszéd hogy hova
tűntek a verandáról a virágok
pedig akkor már hetek óta templomban sem járt
majd egy reggel hiába keresték
a kutya-soha addig- el volt eresztve a láncról
egyedül ő láthatta amikor és ahogyan elment
a mama oly biztosan gyalogolt be a tóba
mint aki titkos találkának megy elébe
azon a hajnali órán
kötényéből csírázó kérdőjelmazsolák
- egy soha ki nem sült kalács maradéka-
a nedves földre lehulltak
amikor a nap belenézett a vízbe
a tündérrózsák szépen zárva maradtak
nem mutatott visszafelé lábnyom egy se'





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Szkholion, DE-BTK HÖK mûvészeti és szakfolyóirata,