Váradi Róbert : Repedések

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2844 szerző 38808 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK


 
Új maradandokkok

Tóth János Janus: névnap árnyékokkal
Tóth János Janus: Költőtemető
Tóth János Janus: Kikeleti hangulat
Vasi Ferenc Zoltán: Egzálás
Vasi Ferenc Zoltán: Árny-örökség XI.
Vasi Ferenc Zoltán: Introvertált
Filip Tamás: Egy nap
Filip Tamás: Ne így
Filip Tamás: Másik ég alatt
Vadas Tibor: Túlélő sztori
FRISS FÓRUMOK

DOKK_FAQ 13 órája
Szakállas Zsolt 14 órája
Szilágyi Erzsébet 14 órája
Serfőző Attila 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Tóth János Janus 4 napja
Farkas György 4 napja
Ocsovai Ferenc 4 napja
Filip Tamás 7 napja
Vadas Tibor 8 napja
Kiss-Teleki Rita 11 napja
Karaffa Gyula 13 napja
Valyon László 15 napja
Gyors & Gyilkos 18 napja
Francesco de Orellana 19 napja
Pálóczi Antal 21 napja
Cservinka Dávid 22 napja
Szilasi Katalin 24 napja
Vasi Ferenc Zoltán 28 napja
Bátai Tibor 29 napja
FRISS NAPLÓK

 A vádlottak padján 20 perce
Hetedíziglen 8 órája
Ötvös Németh Edit naplója 16 órája
Baltazar 22 órája
az univerzum szélén 1 napja
Bátai Tibor 1 napja
nélküled 1 napja
Gyurcsi 1 napja
fiaiéi 2 napja
mix 5 napja
ELKÉPZELHETŐ 6 napja
Zúzmara 7 napja
Paricska. Életmű 19 napja
négysorosok 20 napja
DE MI LESZ A NOVELLÁKKAL? 21 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Váradi Róbert
Repedések

repedések az égbolton
vérfoltos felhőkből sűrű
alvadt kátrány ömlik alá
már se földön se Holdon
nem lelem a gyűrű
tisztaságát csak a halál
dermesztő gyékényét találom
és súgja egyre csak súgja
fülembe vészterhes titkait
lelkekbe léket fúrva
napestig amíg elnyom az álom
hogy ott folytassa szitkait
ahol már nyakig ér a sár
(úristen hát hol voltál)
annyi éven át amikor
senki se várt csak a lámpa
fénye lett lassacskán ritkább
vártam de miért nem szóltok
ti földi és égi bírái a létnek
hisz oly sokan nem bírták
amikor a tályogból zúdult
le rájuk is a kiégett fény
és aztán halk zongoraszóba fúlt
ezer rekedt sóhaj zsenge remény
nézzétek akkor hogy vonaglik
lázas görcsben templom
kolostor népe gyeplőtök alatt
bűnhődjetek ti is mert
megalvadt sűrű könnyeitekbe
fojtja bánatát víz levegő és föld
összes leigázott teremtménye
de ti csak kacagjatok gyilkosok odafenn
higgyétek hogy minden tiszta lehet idelenn
hogy maradt még tenyérnyi folt
ami fehéren viríthat és nem feketén holt

(kés a kézben vagy kéz a kézben
utána kérdőjel és még megannyi kérdő
jel kérdi lentről ugyanezt a térben
de cinkosul némán cseng az űr
– kérdésük meddő…)





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-07-27 07:35   Napló: A vádlottak padján
2024-07-26 23:08   Napló: Hetedíziglen
2024-07-26 16:56   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:56   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:55   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2024-07-26 16:48   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:47   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:41   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ
2024-07-26 16:40   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet
2024-07-26 16:38   új fórumbejegyzés: Szilágyi Erzsébet