S hány alma kell ahhoz, hogy Schiller ihletet kapjon? Egy. De rohadt. (Állítólag a rohadt alma szagától kapott ihletet.) -------------------- Esztembe juttatatd ezzel Hűség című novella ötletemet. A főhős elmegy a zala megyei kis faluba, ahol valaha a nagyapja lakott. S ott találkozik részeges nagybátyjával, akinek (most vette észre) balettáncos vádliizma van. Majd találomra elindul a szóló hegyre 1tízéves kori emlékeire hagyatkozva, s megtalálja a mára beomlott borospice gödrét. Se szólő, se nádfeles présház. Csak néhány körtefa. Még ugyanazaok. Lehajol egy körtéért és hortelen ugyanazt a fanyar illetot érzi, amit négyéves korában, de azóta sehol semmikor. A rothadó körte szagát, amely nehezebb a levegőnél és a talajon megül. Pont a kisgyerekek fejmagasságában, de a felnőttekig nem ér föl. Hátha megírom egyszer, csak még nem tudom, hogy mit akarok vele kifejezni. A Hűség az odatalálást akarta eddig jelelenteni, de érzem, hogy sokkal több lehetne ebben. Ebből a családból adták oda anyámat Budapesten felnevelődni. Sokáig nem is tudta, hogy nem "édesgyerek".
950.
[tulajdonos]:
2025-06-29 13:03
(hány költő kell ahhoz, hogy becsavarjanak egy körtét? hány körte kell ahhoz, hogy becsavarodjon egy költő?)
949.
[tulajdonos]:
2025-06-28 23:50
felrakom a képet
felveszem a képet odapróbálom és kijelölöm a felfüggesztés helyét lerakom a képet bal kezemben tartott kalapáccsal célzok a jobb kezemben tartott szögre (ha balkezes vagyok) és végre beverem. (vagy, ha igényes vagyok a kép súlyát és a fal állapotát saccolva választok 6-os és 8-as (esetleg stb.) tipli közt befogom a megfelelő szárat a tokmányba óvatosan jelölőfúrom a falat ütvefúrásra kapcsolok mélységig vezetem a szárat - beütöm a tiplit (szikével levágom a végét ha túllóg) addig húzom benne a csavart hogy rendesen szoruljon) felveszem a képet és felakasztom a helyére. hátrébb megyek méregetem megigazítás - nem az igazi, de kb. jó lesz.
948.
[tulajdonos]:
2025-06-28 08:35
947.
[tulajdonos]:
2025-06-24 16:48
946.
[tulajdonos]:
2025-06-23 15:53
"- Ne menj még, annyira jó téged nézni! - Köszi, de azt legközelebb is lehet. - Amúgy tudsz sakkozni? - Nem, de szeretek."
Mi van már? Valamit tojnak-e a tyúkok már? Felszeletelést akarok, és, és még epekedést, ecetezést, kikeverést, habarodást, lereszelést, reszetelést, bepirulást, Melyik tyúkom tojt tojást? He? (A Piroska? Az Etelka? A Juliska? A Mariska?) Melyik tyúkom tojt tojást? He?
Ez az újnak mondható lelkesedés más, akár kis nyelvek iránt, nagyon jó irány. S korszakosnak érzem mert egy sohasem volt állapot következménye. Sosem volt még ilyen olcsó a repülőjegy. Sosem tudta a google fordító program ennyire gyoran visszaadni valamely idegen nyelven magyarul írott írásainkat, hogy aztán a fordítást is visszafordítva majd azt ismét vissza, kiókumláljuk, hogy milyen szavakkal kell fogalmaznunk ahhoz, hogy az adott fordító-pogram "ne költse át" az anyagot. Erről majd többet nálam.
Én tőlünk sokkal északabbra egy norvég énekesnőt találtam, akit nagyon megszerettem.
Egyszer nagyon magányos voltam (mert akkorra már megbutult a Dokk) és jól esett elidőznöm ennél a norvég művészcsoportnál, akiken látszott, hogy értik és szeretik egymást.
Azért a norvégoknál, mert a vikingek leszármazottai és az egyik Saga szerint az amerikát felfedező Vörös Erik a magyar (türk) harcos-rabszolgát, Tirkert (Törököt) is magával vitte. Vannak tudosók akik szerint német volt, de mindez a 10.században történt és akkor még nem is voltak németek. Csak különféle germán törzsek. Még "magyarok" voltak sem - mai értelemben. Voltak viszont Kárpát-Medencét frisen elfoglalt "türkök". Bíborban-született Konstantin ugyanis még így írt eleinkről. Az igazi (mai) törökök ősei, akkor még Közép-Ázsiában éltek. A saga szerint Tirker egyszer magányos erdei sétára indult az új kontinensen és olyan bogyókat talált, amit ő szőlőnek hívott. Így lett később Winland annak a helynek a neve. Az északi vikingek nem ismerték az északon nem honos szőlőt. Tirker, amikor rátaláltak állítólag sírt örömében és a saját anyanyelvén kezdett énekelni. (Magyarul? Talán azt az ereszkedő dallamot, mert ez Bartók szerint 1000 évnél regebbi dallamszerkezet, hogy "Csillagtalan sötét éjen, jártam a magányos réten"... (Egy áltama írt filmben talán ezt énekelné.) Én viszont arra voltam kíváncsi, hogy ő, egy a "türk" (magyar) vajon milyennek hallhatta a viking (norvég) beszédet. És meglepődtem. A magánhangzóink eltérő eredetük ellenére, párhuzamos véletlenként, de hasonlítanak. Ü betűjük, a és á hangjuk ugyaúgy hangzik mint a magyar. Nem jönnének zavarba mint mondjuk az afrikai Fekete Pákó, aki "mutos no"-nek kénytelen kiejteni a "műtős nőt", amig a csaja meg nem tanítja a helyes kiejtést. Többet majd erről is nálam. Itt csak egy kis ízelítő. Annyira de annyira "viking" ez a csaj, ez a drága Christel Alsos, s olyan "csúnya", hogy már gyönyörű. A hangja meghatóan fád. Ráadásul hatalmas lelke van, ami meglepett. Már a németeknél érezhető, hogy hidegebbek, mint mi. Azt hittem északabbra ez még inkább fokozódik, de nem. Talán polgári elhidegülés ez és talán városiasodást jelent, s mivel északabbra fáziskésében a kapitalizmus (minden gazdasági eredményesség ellenére), ott mintegy "falusiasabbak" az emberek, a legjobb értelemben? Mint Christel Alsos? Csak kérdem, de lehet. Ezen a klipen egy olyan műsort látunk, ahol norvég énekes sztárok egymás dalait éneklik el egymásnak, Chistel is annak az énekesnek a slágerét nyomja, aki olyan látványosan örül. De figyeld meg a csajt! Azt a csodálatos fegyelmet és pontosságot ahogy előad ebben a kényes: örüljünk egymásnak, mert "ugye mi jó barátok vagyunk" szituációban.
Mert neki közben is "mindene" a dal, ahogy kell.
https://www.youtube.com/watch?v=KaSIyxW7feE
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
