záróakkordok

a harmónia eszköze a ritmus.
valahol hallottam ezt a dalt.
már nem emlékszem hol.
vagyis emlékszem. de lényegtelen.
vagyis nem lényegtelen.
csak most nem fontos.
a kör nem háromszázhatvan fokos,
ahogy évszázadokon át hitték,
hanem négyszázkilencven.
a hétfokú hangskála alapján
be is tudom bizonyítani.
 a kör tökéletes.
nem tudjuk hol kezdődik,
hol van vége.
elindul valahonnan és
ugyanoda érkezik.
így van ez a tiszta hanggal is.
mondta a zeneszerző.
valamikor régen.
már nem emlékszem mikor.
vagyis emlékszem. de lényegtelen.
vagyis nem lényegtelen.
csak most nem fontos ez sem.
szerinte szuggesztíven néztem rá.
ebből arra következtetett, engem
érdekel. az elméleteivel együtt.
persze. nem is. csak szimplán
vonzom a hülyéket. ennyire. és így.
nekem aztán huncutul mindegy
mi, mennyi fokos, csak ha fáj itt benn
a hp. legyen ötven körüli.
ritkán. de akkor hamar hasson.
igazából ez is lényegtelen.
vagyis nem lényegtelen.
csak most nem fontos.
mennyi zagyvaság.
vagy annak tűnő valamik.
hang, kör, tökéletesség.
pedig nem is ezt akartam.
a harmónia eszköze a csend.







kicsim, ugye énekelsz odaát?




Hagyjon üzenetet a szerzõnek!