A kultúr mögött

A koponyával kezdődött a móka,
mely nagy volt, kerek, és a kéz simán
szaladhatott a sörtehaj fölött,
míg valahol egy fülbe ütközött.

A térdek voltak még szokatlanok,
mert magasan voltak és meglepő
energiával fordultak elő
a legkülönbözőbb puha zugokban.

A hát csak tartott, tartott végtelen
egyformasággal, mint a Hiszekegy.
Néha megremegett, mint amikor
a járda alatt földalatti megy.

A lehellete volt a legfurább,
keserű volt és mellényzsebszagú,
és karjai közt, mint betonfalú
mellékhelyiségben, fulladozni kezdtem.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Kötetben: Elkezd a dolgok végére járni (Budapest, 1998.)
Kiadó: Magvetõ