Mórotz Krisztina
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
3513.
| 2026.01.19 22:42 | piciluca@gmail.com -- re: hol vannak a nagy viták:?????
|
Válasz erre
Előzmény | Lehet, hogy másképp látszom nektek, és talán furcsának tűnök. De ez nem hülyeség, hanem az én látásmódom. A világot másképp érzékelem, másképp asszociálok, másképp alkotok.
Amikor képekkel, szimbólumokkal vagy szürreális összefüggésekkel dolgozom — a moly, a stoppolótűk, a versek szövetei —, az elsőre nehezen érthető lehet. Ez nem az én hibám, hanem az ismeretlennel való találkozás feszültsége.
Én nem alkalmazkodom a megszokott keretekhez, mert így tudok igazán alkotni. Másképp látok, és másképp élek — és ez érték, nem hiba. | 3512.
| 2026.01.19 22:34 | piciluca@gmail.com -- re: hol vannak a nagy viták:?????
|
Válasz erre
Előzmény |
Úgy érzem, a versek olyan szövetek, amiket megevett a moly. A meók meg… valami szürreális stoppolótűk, amikben nincs nevetés.
Én inkább megírom a saját dolgaimat. Hozzáálmodott humorral fűszerezve.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: piciluca@gmail.com | 3511.
| 2026.01.19 22:22 | piciluca@gmail.com -- re: hol vannak a nagy viták:?????
|
Válasz erre
Előzmény | Hát, én úgy érzem, hogy Szakállas Zsolt tényleg kiemelkedik innen. Ez az én véleményem, érteni talán nem értem…
Egyet sem értek vele teljesen, de teljesen másképp írunk. Ha ez műhely, akkor szeretném látni Tóth Gabriella nevét is, igaz, a meséje üres volt. De egy éve írt először mesét.
Ha most kérhetnék valamit, az az lenne, hogy nézzétek meg a festményeit. Szerintem még nem festett igazán, de ha mellé állnátok pár év múlva, rájönne dolgokra.
Szeretem Szvoren Edinát is. Balázs hívta fel rá a figyelmem, amikor interjút készített velem.
A mai álmom? Emily Brontë kötetéből átírtam Heathcliff alakját. Álmomban azon gondolkodtam, melyik része tetszett, ahogy átírtam.
Most három könyv van mellettem: egyik a Száz év magány, és Halmosi Sándor verseskötete — régi, de ott az összes vers egyetlen vers. Halmosi Sándornál éreztem igazán.
Szakállas Zsolt kiemelkedik , de hol a többi? Hol a többi ember?
Kétszer voltam én is csak benn. Miért nincsenek viták ? A cenzúrák miatt..
Meg amiatt, mert mindenki fél attól, hogy butaságot mond
| | A fenti posztra érkezett válaszok: piciluca@gmail.com | 3510.
| 2026.01.19 21:28 | piciluca@gmail.com -- hm
|
| Válasz erre | Nem cikizésből nem tetszettek a meók. Azért nem tetszettek, mert nekem ez nem működik. Kevés, felesleges, és nem akarok benne javítgatni. Nem ezt akarom csinálni.
Egyedül akarok írni.
Nem vagyok hisztis. Nem vagyok sértődött. Nem dramatizálok. Egyszerűen kinőttem ezt. Számomra ez már nem vállalható.
Sokáig nem tudtam megfogalmazni, mi a baj. De most már tudom: nem érzem jól magam. És ez elég ok arra, hogy megálljak.
Az is világos lett, hogy másnak láttok, mint aki vagyok. Én nem ezt keresem. Én az igazságot keresem. A saját utamat. Nem kell, hogy szeressetek. Nem fogok szeretetért könyörögni.
Nem akarok megfelelni. Nem akarom kicsire vágni magam. Nem akarom kihúzni a szavaimat. Nem akarok alkalmazkodni.
Fotózni akarok.
Írni akarok.
Rendesen. Mélyen. Hosszan.
Ezt most kimondtam. Ne töröld.
A tulip nem véletlen. A mágikus realizmus felé megyek. Benne lesz.
És ezt hét éve tudom: nincs itt a helyem.
Amúgy meg van egy Szolláth Dávid-fotó, alatta az én nevem, több
helyen is — csak lusták vagyunk javítani. Jó így. Jópoén. ????
| 3509. 3508.
| 2026.01.19 13:24 | piciluca@gmail.com -- hol vannak a nagy viták:?????
|
| Válasz erre | Ez az, ami a kis világban is izgalmassá teszi a dolgokat: ha a szerzők tényleg beszélgetnének egymással, akár vitatkoznának, akkor nemcsak a nézetek ütköznek, hanem az energia, a szenvedély, a kreativitás is felszabadul. És igen, a nagy viták – főleg amikor mélyen személyes és intellektuális dolgokról szólnak – valóban isteniek tudnak lenni: egyszerre feszültek, inspirálóak és világot formálók.
Ilyenkor nem a nyugalom, hanem az intenzitás a tanító erő: a feszültségből születik a valódi gondolat, a felismerés, a kreatív robbanás. A dialógus, a vita maga a teremtő erő.
Ha ez műhely miért csak egy ember emelkedik ki innen?
Krisztina | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 3507.
| 2026.01.19 09:37 | piciluca@gmail.com -- irodalom
|
| Válasz erre |
Ismétlem : 2011 óta vagyok jelen az oldalon, tisztában vagyok a Múlandokk és Maradandokk kategóriák jelentésével. Éppen ezért kérdezem ezt, nem félreértésből.
Fontos számomra, hogy irodalmi szempontból beszélhessek erről az illetékes személlyel. Nem személyes sértettségről van szó, hanem szakmai kérdésről.
| 3506.
| 2026.01.19 09:34 | piciluca@gmail.com -- re: röviden kérddeznék.
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Gábor Ferenc!
Nem azt kérdeztem, hogy eltávolították-e a szövegeimet, hanem azt, hogy kinek a döntése volt, hogy a Múlandokk kategóriába kerüljenek, és mi volt ennek az oka.
Erre szeretnék konkrét választ kapni! 2011 óta vagyok itt, még tudom mi az, hogy mulandokk , maradandokk kategória.
Természetesen irodalomról kérdeznék tőle. Ez, mint említettem nekem fontos, de nem azért, mert dédelgetem a sebeimet !!!!!!!!!
| 3505. 3504.
| 2026.01.18 22:10 | piciluca@gmail.com -- röviden kérddeznék.
|
| Válasz erre | Tisztelt Szerkesztőség!
Szeretném megtudni, ki hozta meg a döntést a következő írásaim elutasításáról / eltávolításáról:
– Tulip
– Akik nem vették észre a lótusz virágzását
– Habóka
– Ringyó föld
Kérem, adják meg annak a személynek a nevét és elérhetőségét, aki ezekről a döntésekről határozott, mivel szeretnék vele közvetlenül beszélni.
Számomra elfogadhatatlan, hogy érdemi indoklás nélkül került sor a döntésre. Ha én bármit kidobok vagy elutasítok, mindig részletesen megindoklom a döntésemet. Ugyanezt a tiszteletet és transzparenciát várom el a szerkesztőségtől is.
Várom érdemi válaszukat. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 3503. 3502. 3501.
| 2026.01.12 11:23 | piciluca@gmail.com -- re: meo | Hai kukutyin
|
Válasz erre
Előzmény |
Nem akartam válaszolni, de erre fogok.
"Persze, hogy szabad az ember. A szabadságod a sajátod. Ha valódi a szabadság. Meg akarsz felelni vagy van egy egyedi, saját világod?" Tesch Gábor Ferenc
A válaszom erre az, hogy saját magamnak felelek meg. Nem másnak, nem jóskapistának Pont azt veszíteném el azzal ami a sajátom, ha azt mondanám amit hallani akarsz.
Besimulni? Miért? Kiért? Azért, hogy úgy írjak mint te?
Nagyapám jutott eszembe, aki gyűlölte a kommunistákat. Nem az az ember volt aki behódolt volna. Nagyanyámtól azt tanultam, hogy ha másod nincs, tartásod legyen! Megfogadtam, az élet minden területén.
A saját hangom hallatom. :-) A saját dolgaim írom. És minden elrontott falls hang az enyém.
| 3500.
| 2025.12.05 01:21 | piciluca@gmail.com -- -
|
| Válasz erre |
Biztos vagyok benne, hogy én is lapátra kerülök. Hozd vissza őket.
Legalább egyet. Kimegyek helyette.. Folyamatosan azt érzem, hogy meg akarsz szégyeníteni. DE MOST ÉN VAGYOK A NYÚL | 3499.
| 2025.12.05 01:14 | piciluca@gmail.com -- re: no comment
|
Válasz erre
Előzmény |
Gondolkozz el azon , hogy ezek az újak, ezek miért olyan jók?
Egyáltalán ki akart kidobni engem? Kopriva Nikolett, vagy te? Vagy odaszóltál neki, hogy dobd ki?
Gábor nem mersz a szemembe nézni. Most én vagyok a nyúl
| 3498.
| 2025.12.05 01:02 | piciluca@gmail.com -- Menj a napos oldalon pille.
|
| Válasz erre |
a múltkor azt számoltam a pille mennyit verdes a szárnyával és én mennyit pislogok közben. hosszú volt az idő
pileszárny és szempilla
No menj innen el. | 3497. 3496.
| 2025.12.05 00:44 | piciluca@gmail.com -- re: meo | Hai kukutyin
|
Válasz erre
Előzmény |
Pár mondatot írnék. Éjjel háromig írtam, de azt a kutya nem veszi észre, hogy kik ők? Állatfestők, de én már bocsi de a wikipédiát nyúztam, és a képeiket.. Merész vállalkozás, de bíztam abban, hogy meg tudom csinálni. Ráadásul mindegyik hatalmas, érdekes egyéniség, úgy írni , hogy képről haikut és az elsői fecskéket nehéz és félelmetesen szép volt ..
Nekem maguk az emberek akiket egy éjjelre felébresztettem WIKIPÉDIA
3 óra fél négy felé haiku tudás nélkül állatfestőkkel végeztem, még az őrült macskásat két óra alvás után..vetette papírra a kezem..
3 címe volt és egyik sem tetszett, én nyitogattam ennyiszer és már a cím zseniális.. Az érdekel , hogy ezeknek a festőknek egy éjjelre megelevenedett a vásznuk..
és piszok jól éreztem magam. Félig olvastam el amit írtál.
a többire a késői óra miatt nem refktálok, de büszke vagyok magamra.
Igen.. és ezt te soha nem fogod érteni..
Adj egy korrektort mellém. És ne nézz hülyének ..
Az a sok felsorolás kútfőből történt? És azt hiszem én olvastam a
legkevesebb haikut.. tízet életemben
Emóciók. Nem veszed el tőlem , és semmi jogod megszégyeníteni | 3495. 3494.
| 2025.12.04 23:56 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: meo | Hai kukutyin
|
Válasz erre
Előzmény | Krisztina, az látszik, sokat használod a guglit és a csetdzsípítít. Ami nem baj, nem probléma amúgy. Mindegy, hogy az ember honnan tájékozódik. Az nem mindegy, hogy valós-e a tudás, amit onnan össze tudsz szedni. A chatgpt például igencsak sokat tud tévedni, főleg a nem fizetős első verzió.
Mikor a dokkot átvettem Köves Istvántól, az első hetekben Vajdics Anikó hívta fel a figyelmemet arra, hogy a maradós vers reményében, elkezdték a dokkolók az AI-t használni versírásra. Ennek nyomai visszaolvashatóak. Ő azért tapasztaltabb ebben, mert a diákjai is használják. Ez egy formanyelv. Ami tetten érhető.
Itt van egy nagy csúsztatás. Kosztolányi nem japán haikukat írt, hanem címet adott az "aktusnak", "új japán versek" (harminc haiku) alcímmel aposztrofálta, majd elmagyarázza mit gondol erről a műfajról. Ez a magyarázata csak egy a sok magyarázat közül, ahogyan az európai ember viszonyul a haikuhoz (vagy a versírás ezen műfajához) Lehet, mi európaiak, nem is értjük mit akar a japán mondani ebben a három sorban és szótagszámot nézegetünk. Igazából kést sem tudunk csinálni, vagyis nem olyan jól, mint a japánok. Ez is van valami miatt. Valószínűleg egy olyasfajta kulturális különbség, ami még sokezer évig áthatolhatatlan lesz. Szamurájkardot tud csinálni egy európai? Érti-e mit akar az a kard? Mi nevezzük kardnak..
Mit is mond erről Kosztolányi?
"Tokióban egy császári herceg támogatásával, Hirafuku rajzaival több mint 800 oldalra rúgó versgyűjtemény jelent meg, mely csakis haiku-kat tartalmaz japánul és angolul. A könyvet Asatoro Miyamori, a keioi egyetem angol-tanára adta ki, fordította le, látta el jegyzetekkel és bevezetővel.
A haiku-t - amint az előszó írja - az európai epigrammákkal vetették egybe, de az csak külsőleg - a tömörségével, a szűkszavúságával - emlékeztet rá. Voltakép merőben más. A haiku egy természeti rajz, egy «rajz körvonala», utalás egy festményre, vagy «ennek a festménynek csak a címe» ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik: Basho, Buson és Issa. Vannak haiku-ik, melyek olyan híresek egész Japánban, mint például nálunk, Európában Poe Edgár «Holló»-ja. Ezek közé tartozik Buson fönti remeke is a: «Harang». «A templom harangján - Alszik - Egy kis lepke». Ez a szöveg elegendő arra, hogy csigázza képzeletüket s elcsodálkozzanak a helyzet néma és gyöngéd drámáján, mely azzal fog végződni, hogy a harang megmozdul, a lepke fölébred s elrebben. A természeti rajz mögött, melynek mindig pontosnak, valószerűnek kell lenni, «lirai» közlések nélkül, egy másik rajz is van, egy lelkirajz. De ez nem a költő lelkirajza, hanem általános emberi, - mondjuk - az olvasó lelkirajza, aki a kereteket majd megtölti, olyan tartalommal, amilyennel neki tetszik. A költő nem erőszakoskodik. A költő udvariasan csak ürügyet ád egy megindulásra. A költő háttérben marad, a vers mögött, az érzése mögött s egy rajzot nyújt át az olvasónak. Ezt a rajzot az olvasó világítja át az érzésével s ekkor kiszínesedik, mint azok a látszatra szürke, igénytelen képecskék, melyeket a gyertyaláng elé kell tartani.
A műfaj a japán nyelv természetéből sarjadt. Náluk a nyelvtani kapcsolatok, a vonzatok közel sem oly határozottak, mint nálunk. Előljáróik is sokkal lazábban jelzik a mozgás irányát. Ige és főnév között sincs döntő különbség. E sejtetésre megannyi alkalmat adó nyelvi tétovaságból s a tárgyilagosságra törekvő természetszemlélet izgalmas akaszkodásából jött létre ősi impreszionizmusuk, melyet az európaiak a Japánból ideérkezett teásdobozokon fedeztek föl a XIX. században. A haiku-nak nincs versmértéke. Ríme is csak olykor. Minthogy minden szavuk dallamos mássalhangzóra végződik, ennek sem érzik szükségét. Miyamori tanár az angol fordításban kénytelen jambusokkal, trocheusokkal és rímekkel élni. Sokszor több ízben is lefordít, magyaráz egy-egy verset. Szövegei ilyenkor meglepően eltérőek. Ami az eredetiben célzás volt, azt ki kell fejeznie szavakkal. Basho egyik általánosan ismert és magasztalt verse így hangzik nyersfordításban: «Régi halastó - Béka ugrik - Zsupsz». Nem tudni, hogy egy békáról van-e szó, vagy többről, mert a japán nyelv efelől is kétségben hagy. Egy másik haiku szószerinti szövege: «Meleg van - Gyékényemen - Nagy hangya mászik». Be kell vallanunk, hogy nekünk ez így édes-keveset mond. Ha arra gondolunk, hogy mi hathat a japánokra anyanyelvük szépségén, a költészet szó-varázsán kivül, azt kell föltennünk, hogy látásuk frissebb, itélőképességük romlatlanabb, mint a miénk. Egy tárgyban, egy fában, egy élőlényben - mint jelképben - még az élet egész csodáját bámulják. Mi fáradtabbak vagyunk. Érzékszerveink sok ősi ingerre teljesen eltompúltak. Hasonlítunk a dohányos emberhez, aki fátyolosabban lát s alig érez már szagot és ízt. Izgatószerekre van szükségünk az irodalomban is: lélektani beállításokra, értelmi facsarásra, különféle fortélyokra és mesterkedésekre, az ellentétek, a szóképek, a jelzők, a rímek fűszerére, hogy magunk elé idézzük azt a gyönyörűséget és ámulatot melyben nekik ezek nélkül is van részük. Ennélfogva az én föladatom nemcsak az volt, hogy a haiku-kat magyarra fordítsam, hanem elsősorban az, hogy - két világrész és bölcselet távolságát elenyésztetve-ázsiaiból európaira fordítsam őket, ügyelve arra, hogy a japán rövidséget ne tegyem szószátyárrá s a japán vázlatosságot ne túlontúl kerekítsem ki és írjam körül. A gyermek és szűz Ázsia csak így közelítheti meg a felnőtt és fásult Európát. Ázsia ó-asszir nyelven ezt jelenti: «A Fény Országa», Európa pedig ezt: «A Sötétség Országa».
Ki-csi: GYÉMÁNT
Gyémánt van-e szebb, van szebb
nála még,
mint nyáron
a jég?
Seidi: UDVARIASSÁG
Kunyhóm előtt gubbasztok
tétován.
A teleholdnak adtam át ma éjjel
vendégszobám.
Soseki: ÚJ CSELÉDÜNK
Az uj cseléd szólt: «Rózsa a
nevem»
s egyszerre elborzadt a lelkünk,
mert hátrafordult és a púpja
feltünt.
Ryusiu: KISGYERMEK
Eltévedett kisgyermek. Nézd az
árvát.
Sir-sirdogál.
És közbe fog egy szentjános-
bogárkát.
Ryokwan: ABLAK
Kifosztva áll szegény lakom.
De a rabló a holdsugárt
meghagyta itt, az ablakon.
Sodo: KETTECSKÉN
Az aratási hold tündér sütésén
megyünk haza,
két régi cimbora: az Árnyam és Én.
Buson: FÉSÜ
Hálószobámban, a sötétben
a rémület jéggé fagyasztott:
holt feleségem fésüjére léptem.
Simpei: ARCOK
Nézz az arcokba mélyen.
Mindegyiken ott sír a vágy: -
hogy mindörökre éljen.
Fogyoku: HAMUTÁLCA
A holdvilágos táj oly isteni,
hogy nem merem
hamutálcámat sem kiönteni.
Kinsha: HALÁSZOK
Hálót vetettek ők már sok-sok
ízben,
de mégse foghatták meg, ott
maradt
a csillagok visszfénye lenn a vízben.
Buson: HARANG
A templomi harang bronzán
libegve
alszik
egy csöppnyi lepke.
Si-cso: LÁNGÉSZ
Tudod milyen a lángész?
Mint télidőben
a tébolyult hold, mely bandzsán
reánk néz.
Tama: PAPIRSÁRKÁNY
Bezárva itt a Császárt kell
szeretnem
s szól a zene.
Papirsárkány, emelj hátadra engem.
Kikaku: KOLDUS
Koldus, de én irigykedem reája.
Nincs semmije.
Ám az egész Föld s Ég az ő ruhája.
Buson: ESŐ
Nézd, a csepergő
esőbe sétál
egy háncs-kabát meg egy esernyő.
Rokkocsu: PIROS KÖTÉNY
Tavaszi szél viháncol és a
teaházból piros köténnyel int ki
a gésa.
Tai-a: TELEFON
Ujévkor az első üdvözletek
nyájas szavakkal telefonva
futnak belé a telefonba.
Kako: LEGYEZŐÁRUS
Szellős, hűsitő legyezőket árul.
Izzad szegény.
Pedig egész orkán fúj a nyakárul.
Sirao: HOLLÓFÉSZKEK
A csúnya hollók -
ők is a fészküket készitgetik,
mert a szülői szivek mind hasonlók!
Buson: VAKEMBER
Ma oly csudásan tündököl a hold.
Egy vak nekem jött
s ő is kacagott, hogy belém botolt.
Ocsuji: HANGOM
Télen, mikor magam ülök
s hallom tulajdon hangomat,
megrémülök.
Basho: SZEGÉNYSÉG
Jöjj el barátom, bár kopott
tanyám van,
de nálam
a szúnyogok is oly kicsik,
hogy az embert alig csipik.
Basho: VADKACSÁK
Az éj borult az Óceánra távol.
Most vadmacskák halk hangja rí
fehéren
és a sötét derengve fölvilágol.
Basho: MAJOM
Zúg a hideg zápor. Te meg se
látod.
De a majom bőg.
Szegény, szeretne egy esőkabátot.
Buson: RABLÓVEZÉR
Ugy ég a hold, hogy minden sziv
megolvad.
Még a rablóvezér is
versben dalolja meg a holdat.
Buson: SÁRGA ŐSZIRÓZSA
Lámpám tüzétül
a sárga őszirózsa
nézd, elfehérül.
Kyoshi: KIGYÓ
Eltünt a kigyó, utnak is erednék,
de ott a fűben a szeme
reám mered még.
Onicsura: ÜNNEP
Virágban a cseresnyefák.
Mindenki izzó, vig selyembe
pompáz
s benn a ruhákba ott zörög
a csontváz.
Dansiu: MADÁRIJESZTŐ
Még a ruháját is kölcsönbe kapja.
De a Császárnak sem köszön
rozzant, kevély kalapja.
Gomei: LEPKÉK
Miért röpülnek mindig úgy a
lepkék -
kérdezgeted tőlem. Hogy tudjam
azt?
Talán keresik az eltünt Tavaszt.
Van a költészetben szabálytalanság. Hogyne lenne. Ki mondta, hogy nincs? Te azt akarod, szeretnéd nekünk bizonyítani, hogy a te szabálytalanságaid beleillenek ezekbe a szabálytalanságokba. Felhívod a figyelmünket erre. Ez minket nem zavar, csak az a baj, hogy mi is olvasunk. Sokat olvasunk és minél többet olvasunk, annál többet értünk. Amikor írsz, festesz, szobrot faragsz, vagy gondolkodsz valamiről és leírod, az egy lenyomat. Ahogyan minden költő, író műve. Vajon honnan tudhatjuk, hogy jót olvastunk?
Persze, hogy szabad az ember. A szabadságod a sajátod. Ha valódi a szabadság. Meg akarsz felelni vagy van egy egyedi, saját világod? | | A fenti posztra érkezett válaszok: piciluca@gmail.com, piciluca@gmail.com | 3493.
| 2025.12.04 23:12 | piciluca@gmail.com -- no comment
|
| Válasz erre |
Kik mentek el innen? Azokkal akiket kitettek? Pontosan hány ember..
Nem maradt utánuk más csak a csend..
Pár sor.
Fáj. Fáj a többi ember, és ezt ki is mondom.
Sőt ki fogom mondani, míg élek.
félbetört perecek..
És nem értem, hogy nektek nincs szívetek?
--------------- | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 3492.
| 2025.12.04 22:50 | piciluca@gmail.com -- egy sima egy fordított nálam..
|
| Válasz erre |
Az, hogy valaki nem számol, mégis képes olyan ritmust és levegőt adni a soroknak, amit a hagyományos forma is megirigyelne, az igazi mesterség.
És nekem is pont ez az élmény most, amikor belemerülök a saját első dolgaimba és másokéba.
A természeten gondolkodtam a verseimen.
Meg ezeken a merev csináld így csináld úgy dolgokaon.
És most kidobhattok külföldön is megjelentek a prózáim. Tegnap beszéltem pont erről, és arról is, hogy itt valami nem oké.
Reménytelen. És azt hiszem sokan érezzük ezt..
| 3491.
| 2025.12.04 22:19 | piciluca@gmail.com -- re: meo | Hai kukutyin
|
Válasz erre
Előzmény |
kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső (1885–1936) az elsők között szerepelt, akik komolyabban foglalkozni kezdtek a haiku művészetével, témájával. Ő maga is fordított egy kötetre való kínai és japán verset, igaz, ezekhez a fordításaihoz a Horigucsi Niko álnevet használta. (Horigucsi Daigaku 1892–1981 tényleg létezett).
Egyike volt az első költőknek, akik megismertették verseik által a magyar lírakedvelő olvasó közönséggel a haikut. Kosztolányi esetében is látjuk, hogy fordításaikor és írásaikor nem tartotta be a 17 (5 + 7 + 5) szótagszámot, sőt három sor helyett sokszor négy sorban írta meg vagy fordította le a költeményt, ezáltal könnyebben kijött az általa is szívesen alkalmazott sorvégi rím.
Kosztolányinál érdekesség, hogy ő a haikuinak címet adott. Mindezen újítások ellenére – szótagszám túllépése, sorvégi rím, cím – megteremti a kellő hangulatot, amelyet a japán költőknek is sikerült. Kosztolányi főleg a szellemiségét vette át a japán haikunak, a formai elemeket a saját költészetéhez igazította.
Példák Kosztolányi haiku műveire
NYAKÉK
Szeretnék venni egy nyakéket.
Felfűzni mind a könnyeim
s átnyujtani tenéked.
ÁLMODÓ
Vén lélek lakja ifjú testem.
Mit sem teszek, kétségbe estem.
Csak álmodom, tűnődve, resten.
HÓ
Nézd, a fehér hó mint ragyog.
Ki hát a hóba. Hadd imádom,
hadd nézem, amíg megfagyok.
(eredeti mű: Macuó Basó)
A DALNOK
Mindig egyformán énekel
a kis fülemüle.
Nem nézi, hogy a lomb alatt
kegyelmes úr ül-e?
(eredeti mű: Kobajasi Issza)
Radnóti Miklós
Radnóti Miklós (1909–1944) tragikus sorsú magyar költő a két világháború között és a II. világháború idején alkotott. Radnóti, aki munkaszolgálatosként halt meg, kiváló formaművész volt. Bár ő maga nem nevezte két-három soros verseit haikunak, mégis azok voltak.
Haikunak tekinthető, legalábbis ilyen elemek jellemzik Radnóti Bájoló című versét, de a Razglednicák is tekinthetők haikunak.
Leginkább haikura emlékeztető műve Radnótinak a következő:
Fázol? Olyan vagy, mint
hóval teli bokron az árva madárfütty.
Példák Radnóti haiku műveire
KÉSŐBB
Csak éltem itt, szegényen s jámboran,
míg végül elástak ide.
Sosem feledtem el, hogy meghalok:
ime.
PIPACS
Az asszonyom pipacsot lát
és füttyent nekem az úton át
s hogy visszafüttyentek, lehajol.
Két ujja végigcsúszik a szár
szőrén s a fű közt megáll. És már
kezében lángol a lenge virág.
Ujra füttyentek; füttyömbe boldog
madár füttye vág s ő mosolyog:
Pipacspirossal zendüljön a világ!
Faludy György (1910–2006) jelentős magyar műfordító, a japán líra avatott tolmácsolója. Ő az a költő, aki saját haikuiban önnön lelkiállapotát rajzolja meg.
Üres napok. Ülök a félhomályban.
Elfog a melankólia
és megalkuszom a mulandósággal.
KÍNRÍM NEW YORKBÓL JÖVET
Manhattan.
Boldog voltam, mikor odább
menhettem.
Mórotz Krisztinának ezek az első haikui. és örömmel írta
Jelenleg tanulmányozza más költők műveit.
te úgy olvasol haikut, hogy számolsz?
BSG első szerkesztőm a közkincsen -ott kezdtem így kezdte: tegyétek be magatokat - és a hibáitokat is. Nemrég emlékeztettem erre :-))) Tetszett amit csinált.. Ahogy bátran ráment a szövegre ahogy nem számolt..
És ahol lehetett hibázni szabad volt az ember..:-)))
sőt azon a helyen egy diszgráfiás fordított egy verset egész nap..
Kifiguráztuk egymást jól csipett a szerkijeinket is. Ott lehetett ..
:-))))) Itt nem.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 3490.
| 2025.12.04 20:25 | Simon Adri - szerki -- meo | Hai kukutyin
|
| Válasz erre | Kriszta, a szótagokat számolgasd már végig, mert többször nem stimmel, mint igen. Hacsak nem direkt törted fel az 5-7-5-ös formát, de szerintem itt érdemes megtartani. Egyébként tényleg izgalmas. | | A fenti posztra érkezett válaszok: piciluca@gmail.com | 3489.
| 2025.12.03 22:10 | piciluca@gmail.com -- re: meo | Hai kukutyin
|
Válasz erre
Előzmény |
Kedves Márk!
Elmondanám, hogy nagyon megbecsülték az állatfestőket! 1800-as évek második fele. kettő haikut írtam eddig, és ezt. A vita fellángol mert imádom a humort, a macskás dolgoknál már bátrabb voltam, mert a művész macskákat festett és az emberek archetípusait
sajnos megőrült de valamit nagyon tudott,,
Nosza, kalapot a macskára. Nehéz volt Márk de ezek a haikukik megtanítottak arra, hogy írni kell, lehet, sokarcúan mást is
Ennek örültem a haiku tanított, és mindegy hány vita lesz belőle,
csinálom amit tudok ahogy tudom.
Mindenesetre vidámmá tett és azt hiszem ez fontos az írásokban.
Köszönöm a meót!
Krisztina | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425 450 475 500 525 550 575 600 625 650 675 700 725 750 775 800 825 850 875 900 925 950 975 1000 1025 1050 1075 1100 1125 1150 1175 1200 1225 1250 1275 1300 1325 1350 1375 1400 1425 1450 1475 1500 1525 1550 1575 1600 1625 1650 1675 1700 1725 1750 1775 1800 1825 1850 1875 1900 1925 1950 1975 2000 2025 2050 2075 2100 2125 2150 2175 2200 2225 2250 2275 2300 2325 2350 2375 2400 2425 2450 2475 2500 2525 2550 2575 2600 2625 2650 2675 2700 2725 2750 2775 2800 2825 2850 2875 2900 2925 2950 2975 3000 3025 3050 3075 3100 3125 3150 3175 3200 3225 3250 3275 3300 3325 3350 3375 3400 3425 3450 3475 3500 |
|
