NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 10:06 Összes olvasás: 169891| 1791. | [tulajdonos]: parenting | 2024-04-26 20:26 | Ülök a postán, várom a soromat. Délután, másfél óra múlva zárnak. Eléggé szerencsejáték, 10 perc múlva indul a buszom és még van előttem 4 szám. Mellettem egy fiatal édesanya 1 év körüli kislánnyal. Csöpp copfjai vannak és magas babakocsiban üldögél. Rajzfilmet néz telefonról, amit az anyja tart elé. A gyerek egy darabig nézi, aztán nyugtalankodni kezd, mire rájövök: unja. Amikor már akkorát rúg, hogy a cipő is lerepül a lábáról, akkor anya elteszi a telefont, és szépen visszahúzza neki. A gyerek közben ránéz, és megszólítja. Akkor jövök rá, h még beszélni sem tud. Lehet, h nincs egyéves sem. Fogalma sincs, mit lát a rajzfilmben, azért is nem köti le. Semmilyen elvonási tünete nincs, mikor anya elveszi előle, figyelmesen nézi, ahogy a cipő visszakerül és közben az anyja arcát. Aki a művelet végeztével gondosan előveszi és beállítja a mobilt neki újra. Nem azért, amit szoktak mondani, hogy addig mást csináljon, mert fárasztó lehet tartani, és nem is tud csinálni semmi egyebet.
Akkor miért teszi ezt a gyerekével? Mért mérgezi? Valószínűleg abból a meggyőződésből, h erre van a gyereknek szüksége. Hogy ne unatkozzon, gondolom. Nem tudom, de kétségbeejtő, mert látom, milyenek a hatodikosok. És hogy a szülők mennyire tehetetlenek a gyerekeik függőségével kapcsolatban. És sóhajtoznak a gonosz világot okolva. Erre itt egy gyerek, aki szemlátomást unja, de majd csak rászokik. | |
| 1790. | [tulajdonos]: born into darkness | 2024-04-16 12:39 |
Mohács után
A király szőke fején a sisak,
Tomory vasmarkában a kereszt,
Maroknyi had halálra szánt szíve:
Irgalmat nem találtak.
Mohács felett olyan csillagok álltak.
Testvér, ne kérdezd, hogy ki volt hibás,
Főúr, főpap, jobbágy vagy köznemes?
Mindenki bűnös volt és senki sem,
Hidegen hirdették a csillagok:
E nemzedéknek nincsen kegyelem.
E nemzedék lelkében meghasonlott,
És azért érett meg a lehullásra:
Teste darabokra vágattassék,
Szegeztessék az idő kapujára.
Órája ütött és napja leszállt.
Éjszaka jön, százötven éves éj.
S ki éjben születik majd, mit csináljon?
Dolgozzék, imádkozzék, tűrjön, várjon,
S a sírba is reménysugárral szálljon,
Ha könnyel sózott kenyerét megette.
Mert változnak a csillagok felette.
Kolozsvár, 1926 augusztus
| |
| 1789. | [tulajdonos]: bitang | 2024-04-13 08:27 | Most futottam bele reggel, bitang jó.
Falcsik Mari
Keresetlenül
most ilyen korszak van ez már a harctér
nincs nyegle smúzolás nincs antik arcél
most már kisírom semmi nem riaszt el
hogy én szeretlek légy te bárhogy ezzel
a Föld is lakható hely lett miattad
épp csak nem veled - te aztán megadtad
ez van s hogy mennyi tartást várhatsz tőlem
nem tudom: erőm szivárog belőlem
de oly rég tartom ezt a mérlegformát
kezemmel egybeforrt az égő korlát
így te csak nyugodtan értékeld másképp
nem estem még le s nem húzódtam hátrébb
bár mint az öngyilkos cseléd a gangról
hozzád ki mernék lépni önmagamból
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 1786. | [tulajdonos]: dream | 2024-04-10 18:53 | A tágabb családomban egymást követik a temetések. Februárban halt meg keresztanyám, az ő temetésére nem kis kalandok után el tudtam menni, aztán rá 3 hétre az ő fia, az én unokatestvérem, az övére már nem. Az én rokonságom szerteszét van az országban, fészbukos karácsonyi üdvözleteken kívül alig van kapcsolat, így a keresztanyám halotti torán láttam Rózsikát (nálunk, ugye, egy időben még a kapufélfát is Rozáliának hívták), a másik unokatesómat 13 év óta először, és, a többi rokonnal egyetemben, lehet, hogy utoljára.
Őt érte a két egymást követő csapás legerősebben: először anyát, aztán a testvérét vesztette gyerekkorom annyira csodált, sugárzóan szép fiatal lánya. Aztán múlt szerdán egészen váratlanul meghalt a férje is. Az ő temetése jövő hétfőn.
Ma kerestem vmit a naplómban a csillagászatról, ami merő költészet, de nem lett meg, viszont belefutottam egy 2017.06.14-én kelt álmomba. Idézem:
"Azt álmodtam, h Keresztanyámék Tatabányán egy lakásban, ami nem volt az övék, de már szépen magukra alakították. De most vissza fognak költözni Karancskeszibe, ami nem lesz egyszerű, mondta Anyám, mert magukkal fogják vinni azt a bokrot, ami alatt Rózsika, a lányuk fekszik.
Keresztapám 10 éve nem él. Rózsika az unokatesóm, akinek a beleiből 2 hónapja férfiököl nagyságú daganatot távolítottak el. Ő él egyébként Tatabánya környékén.
Mióta laktak itt ebben a házban? - kérdeztem anyámat.
-6 éve.
- Akkor legalább volt 6 jó évük."
Amikor írtam, nagyon féltettem Rózsikát. Ez kb egy vágyteljesítő álom volt, nemvoltam benne biztos, h lehetséges. Hát mégis lett 6 jó évük. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 1784. | Gyurcsi: targonca | 2024-04-05 17:52 |
Kedves „nélküled”!
Dehogy vagy hülye, sőt, te használtad a targonca-szót az eredeti jelentésében!
Előbb húzták-vonták – akár évszázadokkal is előbb – az emberek a targoncát a te értelmezésed szerint, mint ahogy akár gőzzel, dízel- vagy villanymotorral hajtották volna meg!
De még a régi korokat megidéző filmekben is láthatjuk, a piaci forgatagban kétkerekűek, nagy a rakfelületük, két rúd közé kapaszkodva tolják-húzzák ezeket, sok esetben éppen zöldségekkel magasan felpakolva, de volt olyan film is – valamelyik filmkomédia, tán a Gyaloggalopp -, ahol a járványban elhalálozott emberek tetemeit vitték targoncával…
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 1783. | nélküled: taliga | [tulajdonos]: olvasónapló | 2024-04-05 17:04 | | Sokszor megfogadtam, h mielőtt feltöltöm, még 1x elolvasom elejétől a végéig az egyeztetési és helyesírási hibákat kiküszöbölendő (bár van amikor csak harmadjára tűnik fel, addig átugorja a szemem az ott maradt felesleges névelőt pl). Most se tettem meg, most is maradt benne. Nem sorolnám fel, viszont van egy pontatlanság, azt javítanám: nem targonca (tényleg hülye vagyok, hogy tudná azt tolni az a szegény asszony), hanem taliga, amin a paradicsomokat a városba tolják. | |
| 1782. | [tulajdonos]: olvasónapló | 2024-04-05 13:28 | Befejeztem Móricz 1934-36-ban írt novelláit. Itt is megosztom a molyos értékelésem:
"Elsősorban a saját, „A vidék lelke” nevű kihívásom miatt kezdtem el olvasni, harmincas évekbeli parasztnovellákra számítva. Vaskos kötet, három év vegyes színvonalú termését tartalmazza, amit az ötvenes években adtak ki, de amik közül maga Móricz nem mindent válogatott a megjelent köteteibe be. (Valószínűleg kiszórta a gyengébb darabokat, amik a négy csillagomat részben indokolták.)
Nemcsak vidéken játszódó történetek ezek, de azért azokból is akad bőven. Hatalmas érdeme (szememben), hogy megjeleníti nemcsak a falusi, kisvárosi és külvárosi alsó társadalmi rétegek ("a nép") mindennapi küzdelmeit, hanem képes láttatni a működési rugóikat, beidegződéseiket, az íratlan (kis)közösségi törvényeket, amik a viselkedésüket szabályozzák, korlátozzák és determinálják.
Megérne egy feminista olvasatot jó néhány novella, számomra döbbenetes volt pl az Ugorka és paradicsomban az a magától értetődősége nemcsak annak, hogy mi a férfi és mi a női munka (tehát amit a férfi nem hajlandó elvégezni), és itt egyáltalán nemcsak a háztartásvezetésről van szó, hanem négyszáz mázsa paradicsom megkapálása, szedése, piacra targoncázására is; hanem az is, ami egyébként visszatérő motívum lett, hogy a terhesség olyan baj, amiért kizárólag a nőt terheli a felelősség. Ebben a novellában a megbízhatatlannak bizonyult (hisz ígérete ellenére teherbe esett!!) asszony csak azért ússza meg, hogy a gyermekáldás miatt az (őt teherbe ejtő) ura elkergesse, mert a paradicsom „bevágott” és így a férj „ez eccer” nem bánja, bár „megvan róla a véleménye”.
Ahogy írtam a társadalom alsóbb rétegéből szemléz nagy valószínűséggel meghallott, élőben elkapott történetek alapján. Ami ennek nyomán kirajzolódik, az egy elég széles körű tabló a harmincas évek közepéről, ahol a többség olyan feltételek között volt élt, hogy a esélye sem volt jól élni, az alapvető dolgokért kellett küzdeni, a napi betevőért, fűtésért, túlélésért, és csak nagyon csekély mozgástere volt bármin változtatni az életében, vagy körülményein. Ezek között a feltételek között mutatja meg az egyes arcokat, sorsokat, boldogulási/boldogságra irányuló próbálkozásokat, életértelmezési kísérleteket.
Most, hogy jobban belegondolok, így talán a gyengébb darabok is helye kaphatnak benne, Magyarország, 1934-36, alulnézet, vágatlan változat."
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
