Szőke Imre
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
239.
| 2026.07.25 22:26 | szokemire@gmail.com -- re: Anzix
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm, jó gondolat. A személyes perspektíva, hogy bár ( még) nem vagyok hajléktalan, sosem volt/lett valódi otthonom. Azt hiszem, nem vagyok egyedül ezzel, sőt. Az otthontalanság kevésbé feltűnő és kínzó mint a hajléktalanság, de erősen tudatosítja bennünk, hogy mindenhol látogatók, ideiglenesek, idegenek vagyunk.
Az egyetemesebb perspektíva, hogy ez talán minden emberre igaz, és, hogy talán mást sem teszünk, csak képeslapokat írogatunk egymásnak, egyik ideiglenes valóságból a másikba. | 238.
| 2026.07.24 03:56 | gps - szerki -- Anzix
|
| Válasz erre | nekem talán csak az benne a fura hogy képeslapot olyan helyről írunk ami nem az otthon de hogy ez a hely az lenne csak az utolsó sorból sejlik fel. viszont a kezdő sorok sem tipikus turista vagy nyaraló célpontot sugallnak inkább klimaszorongást ami viszont okozója lehet a helyzetnek. így talán érthető egy képeslap a pokolból innen a földről | | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com | 237.
| 2026.07.21 14:28 | szokemire@gmail.com -- re: Köszönet
|
Válasz erre
Előzmény | Igen, arról is beszéltünk itthon, biztosan hatott rám. De már előtte annyi borzasztó drón - és foszforbombás támadás képe nem katonák ellen. Vagy a kétszáznál több iráni kislány, akiket egy lányiskolában bombáztak le, rögtön az iráni háború első napján. És lehetne sorolni bőven. | 236. 235. 234.
| 2026.07.20 18:48 | Siska Péter - szerki -- meo | Anzix
|
| Válasz erre | Nagy erénye ennek a szövegnek a nézőpontok gyors és természetes váltogatása, az, hogy képes arra, hogy a mikrovilágot és a történelmi léptékű tragédiát a tudat egyidejű tapasztalaként jelenítse meg. Az elégő gyerekek képével sokat kockáztat, ez egy annyira elementáris erejű kijelentés, hogy átmenetileg maga alá gyűri a verset, de a zárás visszarántja a hétköznapi létbe, így szerintem vers elbírja. Nálam marad. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com | 233.
| 2026.07.19 11:18 | szokemire@gmail.com -- Köszönet
|
| Válasz erre | Köszönöm a visszajelzéseket :)
Kevés dolog foglalkoztat és visel meg annyira, mint az, amit a gyerekekkel művelnek a háborúzó, úgynevezett civilizált országok hadseregei. És egyáltalán, a második világháború utáni nemtetközi egyezmények, nemzetközi jog nyílt megkérdőjelezése, semmibe vétele cenzúrával és propagandával megtámogatva. És egyáltalán, az újabb és újabb jogtalanul indított háborúkon való politikai és anyagi nyerészkedés, miközben, ahogy próbáltam szóba hozni, süt a nap, és civileket, gyerekeket gyilkolnak halomra. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Simon Adri - szerki | 232.
| 2026.07.18 20:47 | Simon Adri - szerki -- meo | Anzix
|
| Válasz erre | Gyerekek égtek el élve - ezt rosszabb pillanataimban hatásvadásznak érezném, HA nem lenne ennyire szörnyű aktualitása. Így viszont hallatlanul erős, természetesen nálam is marad. | 231.
| 2026.07.18 19:35 | Fűri Mária - szerki -- meo | Anzix
|
| Válasz erre | A gyermekéletek ugyanúgy a könyörtelen túlélj, védekezz, támadj parancs tartozékai, ahogy az állatvilágban az életek. (Kiss Judit Ágnes 'gyermekvédő' verse példátlan indulatokat váltott ki.) Jól felépített, szívszorítóan tárgyilagos vers. | 230. 229.
| 2026.07.17 14:41 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Anzix
|
| Válasz erre | Kedves Imre!
Az első két versszak nagyon erős, és mondanám, hogy ott zárja le. Mégis, a feloldás - ráadásul nagyon kreatív és kedves módon -, a végén érkezik meg.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com | 228. 227. 226. 225.
| 2026.06.26 16:03 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Csujogató
|
| Válasz erre | Kedves Imre!
Remekül építi be a népies rigmusokat a szövegbe, a Bohémian Betyárs-együttes dalait idézi bennem. Tetszik, hogy van öniróniája, sírva, csontjait zörgetve táncol.
Erős szöveg, a maradására szavazok.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com | 224.
| 2026.06.19 02:13 | Pálóczi Antal -- KORR az előbbit
|
| Válasz erre | Bocs
"Liheg, csahol futva."
Így akartam írni, csak a "lohol" szóval ment át mert figyelmetlen voltam. | 223.
| 2026.06.19 02:07 | Pálóczi Antal -- Öregút
|
| Válasz erre | Jó ez.
szeretem. Egy kis módosítás jól bolondítja meg.
Háromlábú kutya
lohol, csahol, furcsa
nyomában vánszorgok
fel az öregútra.
helyett
A (nekem) élvezetesebb prozódia miatt:
Háromlábú kutya
lohol, csahol, furtva.
Nyomában vánszorgok
fel az öregútra.
Igaz, hogy így oda a jó kis sormetszet, de több a formai harmóniaérzet. Hogy a kifejezni vágyott diszjarmóniát esztétikusabban közvetítse. vagy nem tudom... (Az előbb még jó ötletnek látszott. Szmájli.)
| 222. 221. 220.
| 2026.06.17 17:48 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | Öregút
|
| Válasz erre | Az "égszínkék szemében/ háztetőket látni" legalább annyira koncentráltan, villanásszerűen szép (és varázslatos) porcikája a versnek, mint amennyire az általa leírt látvány az ábrázolt jelenetnek. Marad nálam is. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com | 219. 218.
| 2026.06.16 17:55 | szokemire@gmail.com -- re: meo | Öregút
|
Válasz erre
Előzmény | Szia Timi!
Nekem fontos az első három sor nyersesége, hármas ütése. Túl azon, hogy két klasszikus költőt is megidéz, leginkább azért, mert ebben van az "erő", ami a második és harmadik szakasz "szépia" jellegét ellensúlyozza.
Bármelyik sorvéget cserélem fel az első három sorban, az üstdob helyett egy bágyadt tekerőlant szólal meg.
Ez persze csak az én véleményem, mindenki úgy pontozza, ahogy neki szól. Köszönöm a figyelmedet, gyors reakciódat. | 217. 216.
| 2026.06.16 13:46 | Gulisio Tímea - szerki -- meo | Öregút
|
| Válasz erre | Kedves Imre!
A népi kesergő nóták világát idézi, kifejezetten tetszik.
Az első versszakban zavaróan hat a sok sorvégi "o"-s rím, legalább valamelyik sort át kellene írni.
Üdvözlettel, szeretettel: Tímea | | A fenti posztra érkezett válaszok: szokemire@gmail.com | 215.
| 2025.11.27 11:40 | Széll Zsófia - szerki -- meo | ŐRÖK
|
| Válasz erre | Imre. Én megverlek. Komolyan (na jó, nem). Ez a könyvajánló-részlet? (amúgy Adrinak bravó, hogy képes volt teljes komolysággal lemeózni ezt a cafatkát)
Hogy is mondjam, ez se nem múlik, se nem marad részemről. A snackelés nem nevezhető rendes étkezésnek. :)
Örülök, hogy itt vagy. Örülök, hogy olvashatlak.
(és ezt most elküldöm szerkiként, ez ilyen karmikus meó: a nem teljességre a nem teljesség a válasz) | 0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 |
|
