DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 37852 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Filip Tamás
  Egy barátság margójára
Új maradandokkok

Kiss-Teleki Rita: Csönd volt
Bara Anna: Őszi anzix
Albert Zsolt: Maybe
Kosztolányi Mária: a hangok is
Tóth Gabriella: aggasztó
Tóth János Janus: gyerek ősz
Farkas György: Halhatatlan
Bátai Tibor: fáradt győzelmek sora
Szilvási István: Hangyacsont
Bánfai Zsolt: Sic transit
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 11 perce
Gyors & Gyilkos 20 perce
Bátai Tibor 26 perce
Tóth Gabriella 30 perce
Zsolt Szakállas 37 perce
Kránicz Szilvia 45 perce
Nagy Zsuzsanna 47 perce
Kiss-Teleki Rita 53 perce
DOKK_FAQ 3 órája
Nagyító 1 napja
Szilvási István 2 napja
Kocsis Nóra 3 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Bara Anna 3 napja
Köves István 4 napja
Tóth János Janus 4 napja
Bánfai Zsolt 5 napja
Vezsenyi Ildikó 5 napja
Szakállas Zsolt 6 napja
Gyurcsi - Zalán György 6 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 11 órája
Hetedíziglen 12 órája
Ötvös Németh Edit naplója 1 napja
Szőnyeg 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 2 napja
leállósáv 2 napja
mix 2 napja
Játék backstage 2 napja
Minimal Planet 3 napja
nélküled 3 napja
K.Mária 4 napja
Oswald Chesterfield Cobblepot 5 napja
történések 6 napja
Zúzmara 8 napja
Vendég 8 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
ELKÉPZELHETŐ bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ
Legutóbbi olvasó: 2021-09-20 08:51 Összes olvasás: 20001

Korábbi hozzászólások:  
167. [tulajdonos]: johnny B good2021-09-18 07:57

fél szeg


beleszakadt
már befelé menet meghajlott
kihúzásnál újra megtört

a cél volt
összetartani különállókat
most fordul és kihull

*
jaj-csönd-rozsda az időétek
soha nem állok be közétek

166. [tulajdonos]: johnny B good2021-09-12 09:40
giving a heart sign („ez a mi munkánk és nem...

harminc év hamvasztás
nemzetieskedő kinyilatkozók
újabb száz év
gyönyörű korrupció
vezető és vezetett
talán ha még száz év
lásd örökül a közös magány
laboratóriumos vagy ki földet ás
még új száz éven át
bár ha ámít és ha ámul
minden egyes magyar dolga
nyirbálni a DNS-fonatú
lebonthatatlan vasfüggönyt

165. [tulajdonos]: johnny B good2021-09-05 18:33
hozzáférés a mélyhez

ki biztosította neked az időintervallumot
amiben fölvetetted a társadalmi maszk alatt
a tűhegyű tisztást ahol individuum
kussolsz és nem ágálsz
és a tűhegyű eszmélet hogy talán
mégis vitorlázhatsz majd hatalmasok között
akik megcsaltak mint a barmot abrakkal
a vitorlázás önmagában lázadás
mennyi fogalmad lehetett az udvari bohóc bére
pusztán az írás hogy jogod van
emberi jogod
egyenlő vagy elhúzódásodban
felpörgetett ábránddal e gyönyörű hazában
egy nyelvvel számtalan átírt történelemmel
hiszekegyben
egy életben
egy halálban

164. [tulajdonos]: johnny B good2021-08-28 14:36
mélynyomó

dekoráció voltál kata-
pult
csapatásaim motívuma
szavakkal csocsó
korlátozott megszerezhetőség

felszín mint a celebnász
vibráció mintha délibáb
emléked ma is lüktet
mint haj mint a csont
amiknek színház a testporladás

egy hajszálat sem őrzök tőled
kata
de lüktetsz mint porral a fény
mintha semmi
a lélek-mélynyomó előtt

163. [tulajdonos]: johnny B good2021-08-15 16:21
a kivérzés párájában I.


nem lehet csonkolni megtanulni
rettegek a költőktől
mint lángoló istállóból rémülten kivágtató ló
mint gát a nő-testben
lemeztektonika
örök baj van a szeretéssel
túlgesztikulált
pusztán az ahogy elfordulnak tőlem
nem kell eladnom semmim
internetre menekülni
unintelligens túlérzékeny:
minden vers levél élő magamhoz
minden levél vers a halhatatlanhoz
aki elvágyódásom vágtájában
földre kellett volna rántson
helyettem megbocsásson
a nevelőknek
hazug ideologizált időknek

nem lehet csonkolni megtanulni
rettegek a verstől
írni-olvasni kitanult embertől
hány lexikon egy ló-iramodás
és mennyi seb-csönd a maradás

162. [tulajdonos]: johnny B good2021-08-08 07:57
A bevert fejű hős

Fölfogod.
Nem bolondozás.
A befejeződés színjátéka.
Van bé terved.
Beleadsz-e mindent az ába?

Egy sertéstarjához voltak kunsztjaid.
Néha kiröhögted a meg nem valósulást.
No ja, packáztak veled.
S kiszórtad, mint szél a repülőmagot, verseid.
Belső használatra? Innováció az életkioltáshoz?
Abban az időben, melyik időben? Az idő
amelyik megvágta az ereid és spricceltek a sorok.
Hős szükségeltetett, mondanivaló. Izé, csillagok. Volt-e,
van-e idő? S időtlen?
Az uborka is kezdetben gyerek-pecer.
Abban az időben, mintha csalamádé készítők,
inkább mint cirkuszi állatszelídítő-dinasztia
anyámmal irányították volna azt a,
az önfeledt játékot
tűkarikás részletekig, s új felvonásban delfin-matróz
az á terv szerint,
most nem egy bevert fejű hős
és máshol,
megint ez a máshol.

Úgy indult az a nyár, hogy
te kellesz és senki más.
Na jó tejszínes málna.
Tejszínes málna, te és a nyár.
Persze, kezdetben nem tudható a jelentősége,
mintha tényleg két uborka,
a mostani emlékezni valóknak.
Hogy kaland volt? Szerelem-regatta.
Necces.
Kalandorok voltunk, a vágy foglyai? Utóérők.
Kivihettelek volna a szabadba,
nem kellett volna kivenni tetőtéri szobát.
Szabadi szép. Teniszpályák.
Nem vagyok vitatkozós.
Ha azt mondod bent volt.
Bent volt. Necces. Jó nem volt necces.

Abban az esetben,
ha reggel ér a koszorúér elzáródás, még
megmenthető lennék és
be tudnám fejezni ezt, illetve azt,
amit minden hajnalban elkezdek,
majdnem hogy végrendelkezést.
S mint csipendél az intenzív osztályon...
a színjáték befejeződése is egy játék
hányszor átírja valaki,
a végzés is befejezetlen – befejez
hetet
len
(Hortenziának)

161. [tulajdonos]: johnny B good2021-08-08 07:57
A bevert fejű hős

Fölfogod.
Nem bolondozás.
A befejeződés színjátéka.
Van bé terved.
Beleadsz-e mindent az ába?

Egy sertéstarjához voltak kunsztjaid.
Néha kiröhögted a meg nem valósulást.
No ja, packáztak veled.
S kiszórtad, mint szél a repülőmagot, verseid.
Belső használatra? Innováció az életkioltáshoz?
Abban az időben, melyik időben? Az idő
amelyik megvágta az ereid és spricceltek a sorok.
Hős szükségeltetett, mondanivaló. Izé, csillagok. Volt-e,
van-e idő? S időtlen?
Az uborka is kezdetben gyerek-pecer.
Abban az időben, mintha csalamádé készítők,
inkább mint cirkuszi állatszelídítő-dinasztia
anyámmal irányították volna azt a,
az önfeledt játékot
tűkarikás részletekig, s új felvonásban delfin-matróz
az á terv szerint,
most nem egy bevert fejű hős
és máshol,
megint ez a máshol.

Úgy indult az a nyár, hogy
te kellesz és senki más.
Na jó tejszínes málna.
Tejszínes málna, te és a nyár.
Persze, kezdetben nem tudható a jelentősége,
mintha tényleg két uborka,
a mostani emlékezni valóknak.
Hogy kaland volt? Szerelem-regatta.
Necces.
Kalandorok voltunk, a vágy foglyai? Utóérők.
Kivihettelek volna a szabadba,
nem kellett volna kivenni tetőtéri szobát.
Szabadi szép. Teniszpályák.
Nem vagyok vitatkozós.
Ha azt mondod bent volt.
Bent volt. Necces. Jó nem volt necces.

Abban az esetben,
ha reggel ér a koszorúér elzáródás, még
megmenthető lennék és
be tudnám fejezni ezt, illetve azt,
amit minden hajnalban elkezdek,
majdnem hogy végrendelkezést.
S mint csipendél az intenzív osztályon...
a színjáték befejeződése is egy játék
hányszor átírja valaki,
a végzés is befejezetlen – befejez
hetet
len
(Hortenziának)

160. [tulajdonos]: johnny B good2021-08-01 18:35
konnektor

a megéltjeid üledékében
rabelmélettel kontinenstől kontinensig
körül zártad magad
nemcsak a születésedtől hazudtak neked
ezért nem nyertek értelmet apró lázadások
szüzek miséi bár lenyűgöztek
mégis a gyerekkori vadállatok vonzalma
meghatározott
meglehetősen későn de észrevetted
körülményeidben az ajtót
rányílt a rendkívülihez
a mély tudattalanban
új értékűre kellett nettósítani a szavakat
aranyozott irodalommal és vallással szemben
a társadalmi teljesség ellen amit
uralt és uralni fog dogma és hatalom

mintha gurulós bőröndben
utazott valaki benned
s egyszer csak elhalmozott élménnyel
felületességgel
kisemmizett érveidben emberi jogokat
és alkotmányok tucatjait idézted
nem más az élet: pankráció
tudtad számítottál rá
hogy megtörténik
be volt kalkulálva
már holnap és
akkor de holnap megtörténik
s mint kemény fagyot a havazás
úgy szelídített meg a hozzád hasonlatos ember
akiről csak le kellett gyűrni a fóliát
és újrahinni: remény
örökbe fogadható minden rabosított vad
a brutális versek könnyűvé adoptálhatóak
íme nem akkora baj a szeretés

*

aki könnyen él könnyen megy el
én megmaradtam lenyűgözve
körmönfont öncsalásban
és bepisiltem élménymedencékben
immár minden évszak egyszerre
konyhában a sup deszkán
ki- és bekonnektorozom spirit-rádióm
mintha frissen született ember anyamellen

159. [tulajdonos]: johnny B good2021-07-25 08:34
Kőről kőre állók

Akkor már nem lopva figyeltelek.
Eljutottam a becézésig, aztán
beakasztottalak a világnézetembe.
A rongydarabok közé, hogy
nevetség is velem légy, hatalmak
ellen, órák fundamentumán.

Itt, ahol nyarakon át leázott rólunk az
ábránd, Normandia partjainál, lopva
nézlek megint. Ahogy átállsz egyik kőről
a másikra, szemben a napfénnyel. Itt jut
eszembe, a bombatölcsérek mögött,
milyen pusztítás megy végre nyarainkon.

Nelli, ki tanít minket kihalni, túlélt
partraszállásaink emléknapjaiból?
Semmit nem hallhatsz, miket gondolok.
Ha valaki látna, azt hinné ok nélkül
mosolyogsz. Biztos vagy benne, hogy
a La Manche elé, közös kőre ülünk.

158. [tulajdonos]: johnny B good2021-07-14 17:37

Ultimátum a szárnyalókhoz
(látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk)

Ne hagyjatok itt
többszörös ezekkel-azokkal
posvány-szózatokban,
a parfümös magyar ürülékben
allűr-nemzetesek között. Itt békében szájaló-harcosok,
akikből új magyar önsajnálók örökülnek...
Ó drága szárnyalók,
itt már az élet minden árnyalatát kizáró,
agresszív laktanyai életre rendezkedtünk be.
És ebben a rendszerben kizárólag két fajta
szerepet osztanak: lehetsz a vezető katonája,
vagy miszlikbe aprítandó ellenség. Aki pedig
egyik sem akar lenni, azt addig terelik, szorítják,
míg végül akarata ellenére ő is ott találja magát
a lövészárokban bakancsban és zubbonyban,
Nincs ebben nagy újdonság. Nincs helye tisztességes
versengésnek, vitának, tárgyalásnak, kompromisszumnak,
szolidaritásnak, semmilyen normális emberi együttműködésnek.
Hová kitámolyogni? Hol fogadnának?
Békeidő nélküli permanens háborús pszichózis van.

S ti, ott fönn, akikkel rokonlelkeink, feleim, akikkel
hittük „Sok van mi csodálatos, De az embernél nincs
semmi...” . Feleim, hagyjatok itt a labirintusban
kolbász és lakodalmas-rock rongyrázói között. Vagy
öljetek ki, ne készítsek magamból dekorációs hőst,
akinek úgysem tud jókor jönni már egy véletlen.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-03-14 07:31 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-09-20 09:08   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2021-09-20 08:59   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2021-09-20 08:59   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2021-09-20 08:53   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2021-09-20 08:49   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2021-09-20 08:45   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2021-09-20 08:41   új fórumbejegyzés: Zsolt Szakállas
2021-09-20 08:34   új fórumbejegyzés: Kránicz Szilvia
2021-09-20 08:31   új fórumbejegyzés: Nagy Zsuzsanna
2021-09-20 08:26   új fórumbejegyzés: Kiss-Teleki Rita