NAPLÓK: mix Legutóbbi olvasó: 2023-12-09 18:51 Összes olvasás: 128935| 1000. | [tulajdonos]: ... | 2023-12-06 15:23 | | „Zenészként az adventi időszak meglehetősen mozgalmas, ilyenkor mindig több a fellépés, és ez egybeesik az iskolai hajrával. Ezért tudatosan keresem az olyan napokat, amikor vissza lehet húzódni. Emlékeztet a belső adventemre, ami nem feltétlenül egy évente ismétlődő néhány hetet jelent, hanem hónapokat, éveket is akár, mire látom a fényt az alagút végén.” | |
| 999. | [tulajdonos]: ... | 2023-12-06 15:22 | | A fészbukon értesültem a szomorú hírről, hogy M. Szabó Mihály, aki dokkos társunk is volt, eltávozott a földi létből. Szerettem a verseit; jó ember volt, tapasztalataim szerint, bár személyesen nem ismertem. Nyugodjon békében. | |
| 998. | [tulajdonos]: ... | 2023-11-27 08:41 | | Czékmány Sándor (a régi literán czekmanek), nyugodj békében. | |
| 997. | [tulajdonos]: ... | 2023-11-18 01:06 | | Egyetlen megjelent kötetemben két vers verte ki a biztosítékot. Egyik a barátok és ismerősök, másik a kollégák között. Szituációs 'gyakorlatok' voltak, nem gondoltam, hogy ilyen következménye lesz, mindenesetre nagyon tanulságos volt. Azt sem mondhatom, hogy néhanap ez nem történik meg velem is. Mert 'magunkra venni' valamit nem a szerző, hanem saját magunk okán történik, leginkább. És mit lehet tenni? Csak azért nem megírni valamit, mert lesz, akit érzékenyen érint? Ugyan... Valahogy el kell viselnünk mind az írás, mind az olvasás következményeit. | |
| 996. | [tulajdonos]: ... | 2023-10-31 11:58 | Hárman egyszerre
Elválaszthatatlanok voltak. Méltóságteljesen, lassan léptek, szemük értelmesen és kíváncsian csillogott. Negyedik társuk a földön hevert, néha felemelte a fejét és ivott, néha felemelte a fejét, és evett. Nem engedték bántani, de ők hárman értékelték és élvezték azért az életet. Nagyobbak, erőteljesebbek voltak, mint az udvar többi lakója, a három okos fej egyszerre mozdult, és minden arrajárónak feltűnt. Vajon honnan jöttek, és hova készülnek? Ezt érezte mindenki, aki rájuk nézett. Kevesen tudták, hogy a közeli piacon vásárolták őket, részben fűnyírónak, részben élelmezési célból. Le is csipegették az összes füvet a baromfiudvarban, olyan hatékonysággal, hogy az kipusztult, és megszűnt libalegelő lenni. Úgyis hamarosan libapecsenye lesz belőlük. Nem volt hipokrita, ez a sorsuk, gondolta szomorúan. Csak ne egyenként, inkább egyszerre vágják majd le őket, sóhajtotta, és bámulta tovább az udvar különleges, tiszteletet parancsoló lakóit.
2023
Fűri Mária | |
| 995. | [tulajdonos]: ... | 2023-10-20 00:43 | "Lenne kedve együtt kerülni az embereket?"
(Egy Poirot filmből) | |
| 994. | [tulajdonos]: Kántor Zsolt R.I.P. | 2023-10-11 20:43 | Kántor Zsolt
Rostjaira bomló idill
A krupié számos regiszterén játszik egyszerre a párbeszédnek. Több ablakot nyit meg. Több parasztot tol előre a sakktáblán. Amikor kiteszi a pontot regénye utolsó mondata után, a játéktermet elönti a „szél”, ki tudja honnan jön, mit visz el belőle? S a regénybe szőtt remény a rémület szövetében kontextualizálódik. Nem csak a cselekmény, hanem maga az élet. Nem lineáris bomlás. Az idő celofánja ki van lyukasztva rajta. Az idő, amiben folyik az egész, az pedig a lágy fantázia. A beszédmód lelke? Vagy csak idióma? Találj valamit, ami az időn kívül létezik! A metafizika nem organikusként örökzöld ösztön. Nem tudsz ellene tenni annak, hogy ne azt álmodd, amit álmodsz. Fanatikusan rapszodikus életvitel. A másiknak kívánatosként való megmutatkozása. Ami megkezdődik, mielőtt létezne. Absztrakció és struktúra. A partikuláris mező. Csörgő zseb, kulcs és SELYEMCUKOR. Kiesett tejfog: a hajnali motívum. Szimbólum és kapcsolat. Ahogy nagypapa mondta. Mert csak az a miénk, amit megeszünk. Megesszük a szöveget, amit elolvasunk. Egész éjszaka azt emésztjük, ami a szemünk előtt lepergett, lezajlott. A rostjaira szedett idő. Töredékek az IDILL partján. Elalélt hasonlatok, gyűrött ébrenlét. Valaki a fejemben gombolkozik. Fázik, járkál a kakukkos órák között.
Egy felhasználásra átküldött Word anyagból. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 992. | Krisztina: Persze hitt a legtöbb | 2023-10-01 12:37 | https://777blog.hu/2017/09/16/isten-letezese-legnagyobb-felismeresem-vilaghiru-tudosok-istenrol/
„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.”
(Ernest Rutherford, 1871-1937, Nobel-díj (fizika), 1908)
Egyébként volt egy orvos aki az idős emberekkel ( neurológia) a miatyánkot elmondatta.. Nagyon tetszett ez.. A nénik észre sem vették, hogy ez egyben vizsgálat is volt.. | |
| 991. | [tulajdonos]: ... | 2023-10-01 12:00 | | Amúgy a tudomány nem feltétlenül ellensége a hitnek. A világot el lehet képzelni úgy, mint az erdőt. Különálló fákat látunk, de alul a gyökérzet szerves egységet alkot. A különbségek fent ugyanolyan fontosak, mint az egység odalent. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
