Kircsi Mihály : A folyón

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2840 szerző 37948 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Ketykó István
  Krisztusi harminc csak hetvenkét évem. Szonettkoszorú
Új maradandokkok

Bara Anna: időtlenül avagy “ahogy a napok rövidülnek”
Kiss-Teleki Rita: vége se
Kosztolányi Mária: minden nyár után
Bara Anna: Égbe szakadt gyökereim hangján
Kosztolányi Mária: angyalok Burgoszban
Bátai Tibor: konfesszió
Tóth János Janus: felhőláb lábnyomán
Tóth János Janus: Tisza-szép
Vezsenyi Ildikó: anyu versek
Farkas György: Gyertyák
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 7 órája
Magyar Éva 7 órája
Csapó Angéla 11 órája
Vezsenyi Ildikó 12 órája
Nagyító 17 órája
Kocsis Nóra 20 órája
Vadas Tibor 20 órája
Bátai Tibor 21 órája
Bara Anna 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Tóth János Janus 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Czékmány Sándor 2 napja
Szakállas Zsolt 3 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Nagy Zsuzsanna 3 napja
Gyurcsi - Zalán György 4 napja
Gyors & Gyilkos 4 napja
DOKK_FAQ 5 napja
Kránicz Szilvia 5 napja
FRISS NAPLÓK

 Etzel Mark Bartfelder 6 órája
Hetedíziglen 7 órája
mix 7 órája
Baltazar 8 órája
Játék backstage 20 órája
- haikukutyin - 1 napja
Gyurcsi 1 napja
nélküled 1 napja
K.Mária 1 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 1 napja
Sin 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
Conquistadores 2 napja
Ötvös Németh Edit naplója 2 napja
Granni lake (Nagyi tó) 2 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK

Kircsi Mihály
A folyón

„Olyan csönd van a folyón,
hogy nevetése a végtelenségig elhallatszik.”
(Ian McEwans)

Csónakban ültünk, Te is, én is eveztünk, felfelé
a csöndes folyó közepén. Lassan úsztak el az ártéri fák
és a bókoló bokrok. A vízben a korhadó uszadék
a felső forrásvidékről hozott olvashatatlan üzenetet.

Kikötöttünk és sátrat vertünk, etettük a halakat,
jó soruk volt aznap, mint nekünk, mindnyájan megúsztuk…
Az alkony lassan beterített, és még nagyobbra nőtt a csend,
a csillagok alatt néztük a túlparti sötét bokrokat.

Később nagyon hideg lett és mi összebújtunk, hallottam
fogad vacogását, ma is tenyeremben van a libabőr a hasadról,
de…, most már tudom, nemcsak ettől fáztál annyira…,
bár hideg volt, igaz, s épp azért bújtunk mi össze, hogy ne fázz.

Mégsem tudtad magadra venni életem melegét,
s a félelem attól az ismert ismeretlentől, amit a testem
jelenített meg, ideges nevetéssé lett a fogaid közt
és elutasítássá a lelkedben, s így kívül-belül megfagytál.

Másnap lefelé eveztünk vissza a folyón, vihar készült
s az uszadékok üzenetével együtt haladtunk a magas hullámok közt,
megint féltél, de én akkor tudtam már azt, hogy jobb,
ha minél hamarabb hazaérünk, külön-külön, mielőtt kitörne a vihar.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.



Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2021-11-29 23:34   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-11-29 22:51   Napló: mix
2021-11-29 22:46   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2021-11-29 22:41   új fórumbejegyzés: Magyar Éva
2021-11-29 22:34   Napló: Hetedíziglen
2021-11-29 21:37   Napló: Baltazar
2021-11-29 21:26   Napló: Baltazar
2021-11-29 21:13   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-11-29 21:03   Napló: Etzel Mark Bartfelder
2021-11-29 20:53   Napló: Baltazar