Bujdosás

Igaz-

Menekülni mindig van hova,
Vagy kihez,
Mert a szív ki – be dob(ban),
Bizsereg,
Hív, suttogja:
Gyere, vackolj belém.

Igaz-

Könnyebb ölelni a kést,
Mint,
Csillagot pöckölni az égre,
És látni,
Lehullni a bút.

Mert hágni jár a fájdalom,
A szívhez,
Pörög– forog e tébolyult világ,
Tetemes G-ék,
Lapulnak a mellkashoz.

Igaz-

Könnyebb engedni,
A méz ízét megkeseredni
A szádban,
Az éghez vagy a földhöz,
Simulni:
Mert neked egyre megy.
Neked mindenhol ugyan olyan
’’ Jó ’’
Hisz te is tudod jól, a legrosszabb:
A köztes állapot,
A sehol sem…

Igaz-

Könnyebb ölelni a kést,
Mint,
Csillagot pöckölni az égre,
És látni,
Lehullni a bút.

Keserves erővel elengedni,
Nem görcsösen szorongatni,
Annak a kezét,
Aki,
Menni készül.

- Igaz

Ez az élet magas fokú iskolája,
Megtanulni,
Szeretni.

Sendiert






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: -,
Kötetben: - (-, -)
Kiadó: -