szabad vagy

képzelt szobrok rothadó anyaméhhébe préselt
fejmaradványok képében tangózik a kegyeletsértő múlt
alaptalanul dekadenciával vádolt tűnékeny mivolta
-igen a hangzavar koptatja hangszálad-
reszelős(érzed-e?) kevés a nyál
ritkul a tüdőd tokosodott agyvelőd
akasztott ikonjaiba fröccsenő rejtélyes fikció ondó
csurog agyad barázdáiban
a szabálytalan térelméletek megdőlve oszlanak
fuss bele!-puha az éj hah!anyaméh ösztön-köldök hasadékában
(tán beljebb is)-forró a hús éget a vér ismeretlen kínterep
/gyűlöllek kerékbetört idő!/
szemed reped a kénes gáz szökik koponya celládból
mikoron tested vonaglik agóniát játszó színoadán (kínpadán?)
az ám! csupán szövet vagy oszthatatlan matéria
ember állat és vízió csokrok teremnek fekete gránit sírodon
az éter befogad hagyd tested szétrohad
szakadékba omlik
megszűnsz
ennyi a vége:SZABAD VAGY VÉGRE
és semmi...






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.