GONDOLJ RÁM
GONDOLJ RÁM
Átölel a hideg éjjel
Sötéterő küzd a fénnyel
Béna marad minden élmény
Szemedből ki néz a vak remény
-Akkor gondolj rám!
Amikor senki sem szeret igazán
Minden csillag, sápadt, halvány
Amikor sír a rózsaszirma
S a hajnal, könnyét fölszárítja
- Akkor gondolj rám!
Hogyha a gond aludni nem hagy
S arcod senki sem látja
Nem lépsz tovább mértfélsz
Amikor meg áll az ész
-Akkor gondolj rám!
Ha úgy érzed, hogy itt a vég
Amikor mindenből elég
A jég lilára festeget
Mikor már senki sem integet
-Akkor gondolj rám!
Felém szálnak sóhajok
Könnyeidben só vagyok
Árva lelked gondnoka
Ki el nem hagyna soha.
-Mindég gondolj rám!
SALAMON ERZSÉBET
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Kláris,
