nem tettünk téteket

én úgy emlékszem nem tettünk téteket
de ha mégis elnézést kérek minden élőtől
a gyermektől ki fegyverével húga homlokát célozza
az első szerelmes utolsó megcsalatott asszonyoktól és férfiaktól
a lányoktól kik piros blúzban hemperegnek a maradvány időben
a fiúktól kik poénok helyett az éj leplén mást sütnek el
/pontosan azt amire gondolsz/
a politikusok a háború övével tartják magukon emberbőr nadrágjaikat
és az idő majd megold mindent elfeledett szavakat illatokat
a hajótest néma pusztulását az Atlanti óceán iszapbörtönében
a halálra ítélteket kik néger nőket és gyereklányokat erőszakoltak
az amerikai egyesült államok éjjelében magába olvasztja a történelem
nem gondolunk már semmire és nem is cselekszünk/ félve a Nap sugarától/
mobiltelefonok hullámai mikrochipek forró ölelése
az üzletláncok éjjel nappal nyitva válogathatsz a csúszásgátlóval felszerelt polcokon Ken baba és szőke kurvája Barbie a hatéves kislányok ágyában szeretkezik és másnap a kékszemű tünemény elmegy a ballonkabátos férfival és az anyuka saját felelőtlenségének börtönében leveti magát egy ultramodern hivatal tetejéről...
igen
én úgy emlékszem nem tettünk téteket
mi nem
de valahol valaki túl az éteren egy biliárdasztal és egy angyal arcú ringyó
kettyintése közben letekint és azt mondja rád fogadok de végül is mindegy ha meghalsz hisz' rajtad kívül még van több milliárd játékos





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.