Játék

Nagy lélegzetet vesz
és csöndben marad.
Több önuralom kell,
nemcsak önmagad.
Továbblép, nemtörődömVele
és ma reggel is úgy ébred,
hogy inkább visszafeküdne.
Tudom,nincs korábban repjegy,
csak mikor nem számít már,
felszabadul egy.
Hogy mikor,mennyit kell várni?
Nem tudjuk,hisz a reptérnek is külön ideje van.
És ott is mindenkinek külön dimenziója.
Valaki végigalszik két napot,
míg más tíz percre hívja a papot,
elmegy a harmadik az érkezőbe
a negyedik a pilótafülkébe.
A színjátékot nem én írtam,
a szereposztás pocsék,valóban.
Milyen vicces is lenne,
más szöveget adni a súgókézbe.
Hirtelen a sapkás gyónni kezdene,
az alvó mondhatná: "Torony,vége!"
a szegény örök álomba éhezné magát
és a rettegőnek betömnék a száját.
De nem hagynak sajnos ábrándozni,
álmaim láncában körben,
lovam döglődik,
s a madarak kiröhögnek.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.