örökre töröltelek

Nézem a számodat
utoljára három éve hívtalak.
emlékszem, megkérdeztem
a vadast, hogy készítsem,
soha nem írtam fel,
majd felhívlak, ha kell,
ha  haza jössz,
főzöl nekem olyat,
amilyet én úgysem tudok,
nevetve mondtad.
Igaz.
nézem a számodat.
mi lenne, ha felhívnálak?
megismerném a hangodat?
te tudnád, hogy én én vagyok?
megkérdeznéd, hogy vagyok?
vagy úgyis tudod?
mit mondanék?
hogy elvonási tünettől
még mindig remegek,
mert hiányzol, mint
drogosnak a szerek!

Nézem a számodat,
mit tegyek?
csak egy pillanat..
én most örökre töröltelek.

És a mécsest, mi lobbant kezemben,
Melléd a kőre teszem.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.