Villoni esõ

mit látsz frankhon
ideges jövődben?
bizalmas voltál
hozzám is és nem

hagytál magamra
réges-régen.
most seggem vakarva,
kérlek szépen,

mutasd meg arcod,
testvéri éned.
szisziphuszi harcod
hagyjad végre!

a tekintetek üresek
s bár múltad érdem,
de hol vannak a szerek?
csak a semmilyen léptek,

amik kopognak előre,
de sehova nem jutnak -
villoni esők e
vagy frigid kurva

dobálja testét,de
hálás nedvét nem
adja senkinek, soha,
mert libidója tova

tünt belőle rég.
látszatra izzik még
frankhon, de belül
rohad és felül

a tenger, alul a gálya
és baudelaire szája
csodás mérgeket
legfeljebb méreget,

de gyáva magába
kényszeríteni,
mert a villoni
esők határa

nyugati széllel
egy új hazát kémlel
és kaján kéje most
keleten tapos.

ez van hát frankhon
népeddel s veled!
kurázsid tahón
s üresen keres

egy gödröt vagy lyukat,
hol a sátán kutyái
véres lelkű tudat-
tal ürítnek imáid-

ra s hugyozzák tested
le, hogy okulj és
szenvedj, mert
villon és verlaine

léte biz' elhagyott.
testeden tályog ül,
csak izzadsz és vacogsz
hisz szellemed elmerül.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.