SZAVAK EREJE
Szívembe tőrt döfött szavad
Mély sebből szerelem fakad
Oly szerelem, mely érted élt
Ez életben csakis Téged félt
Érzem, hogy szüntelen a vér
Mindez, csak szerelemedért
Kinyílt szívem, mint a rózsa
Neked, lehet csak tövis volna
Oly sebezhető lett, egész énem
Fájdalommal együtt kell élnem
Letépi szerelmem, e furcsa élet
Most csakis fájdalmam, mi éget
A virágot, mely úgy ragyogott
A száránál eltépve ott hagyod
Tudom ,erre egyszerű az okom
Mert, csakis magamat sajnálom
Kérlek, ha belenéznél szívembe
Láthatnád, ahogy sírok lelkembe
Belül a könnyek már fullasztnak
Szemembe is könnyek szaladnak
Ami a vágyam, hogy velem legyél
Egy lépést felém, közelebb tegyél
Mert én létezni nélküled nem tudok
Nincs már, se éjjelem se nappalom
Egyetlen társam a világban, az ágy
Minden perc nélküled emésztő vágy
Csak, ha lehunyom szemem, látlak
S Te kételkedőn nézel, én imádlak?
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
